2012. március 27., kedd
2012. március 20., kedd
Új blog!
Szijasztok úgy döntöttem csinálok egy új blogot.A címe:A szerelemnek ára van !Látogassátok ezt is.Ha van kedvetek.Remélem az is tetszeni fog.Damon-t és Elena-t pedig holnap hozok.
XOXO:Bya : D !
XOXO:Bya : D !
2012. március 19., hétfő
8.fejezet Vegas!
Itt is az új fejezet.Remélem tetszeni fog.
Jane
Olyan jól keltem.Stefan már nem volt mellettem de hamar megtaláltam .Amint megláttam az ölébe ugrottam.
-Jó reggelt.- mondta mosolyogva.Majd megcsókolt.-Akarsz még egy menetet?- mondta huncutul.
-Akarok de nem lehet.Haza kell mennem.Elena biztos aggódik értem.
-Hidd el nem aggódik de menj.Majd este gyere vissza.- fogtam magam és kimentem az ajtón majd egyenesen haza.
Elena
Nem hittem a szememnek.Majdnem sírni akartam mikor Alaric felállt mint akibe az előbb semmit se szúrtak volna.Damon rám nézett és a fülembe súgta.
-Ez nem Alaric.- mondta én pedig megijedtem.Alaric közeledett hozzánk majd egyszer csak összeomlott és porrá lett.
-Ez nem Alaric volt.Egy boszorkány szórakozik.
-Ismered?
-Persze 100% hogy Katherine boszorkánya Liza.
-Liza?
-Igen hatalmas ereje van.Most csak ránk akart ijeszteni.De ne félj a vámpírokat nem tudják bántani.
-Miért?
-Ez egy szabály.Max fejfájást okozhatnak nekünk de megölni még ők sem tudnak.Figyelj ezek után még komolyabban gondolom Vegas-t.Menj és pakolj össze én addig itt maradok.
-Rendben.Gyors leszek.- gyorsan felszaladtam és elkezdtem pakolni.
Damon
Amin Elena fellépett kinyílt az ajtó.Jane volt az.Amint meglátott meglepődött.
-Csak nem rám vársz?- kérdezte kihívóan.
-Nem.- mondtam.
-Akkor?
-Elena-ra.Elmegyünk egy időre.
-Elena?Most lemaradtam.- mondta zavarodottan.
-Már járunk egy ideje.
-Ó tényleg?- mondta Ekkor Elena lépett le a lépcsőn Jane pedig már sehol sem volt.
-Mehetünk?- kérdezte izgatottan.
-Persze.Jöjjön Ms. Robertson.
-Megyek Mr.Laurens.- sokat utaztunk majd egy üres helyen megálltunk.
-Ez nem Vegas.- mondta meglepetten.
-Még nem vagyunk ott de ha már találtunk egy szép helyet miért nem piknikezünk?
-Piknikezni akarsz?- kérdezte mosolyogva.
-Miért ne?Ki nem hagynám.- mondtam mosolyogva majd ledobtam egy plédet a földre.Kitettem egy kosarat ami tele volt étellel.Láttam Elena arcán a lepődöttséget.
-Te tudtad hogy piknikezni fogunk?- kérdezte mosolyogva de lepetten.
-Nem de valami ilyesmi járt a fejemben.
-Ez is egy vámpírképesség?- kérdezte.
-Nem dehogy.
-Mesélj a vámpírokról.Hogy lettél vámpír?
-Én nem úgy lettem vámpír ahogy mások.
-Akkor?- kérdezte komolyan.
-Nézd Elena elhoztalak egy romantikus piknikre a naplementében.Nem erről kéne beszélnünk.- mondtam mosolyogva.
-Igen igazad van de ha haza érünk mindent elmondasz.Rendben?
-Rendben.- mondtam mosolyogva majd lecsókoltam.Volt a közelben egy kis tó.Azonnal belevetettük magunkat a vízbe.Minden ruha lekerült majd letámadtuk egymást.Én éreztem hogy valaki figyel de nem akartam ezzel Elena-t terhelni.Most kikapcsolódunk és elfelejtünk minden dolgot ami az elmúlt héten történt.Mikor végeztünk kijöttünk a vízből.Felvettük a ruháinkat és Vegas-ba vettük az irányt.
Jane
Visszajöttem Stefan-hoz mert nagyon meglepett a dolog.Elena és Damon?Ez nagyon furcsa.Talán megigézte Elena-t?Utána kell járnom.Elena nem járna csak úgy egy vámpírral ő ettől jobban fél.Bementem Stefan szobájába de ő nem volt sehol.Lementem a nappaliba és ott volt egy üzenet:
Szia cica elmentem harapni valamit.Ne szomorkodj fél óra az egész.Nem sokára ott leszek.
xoxo.
Ez tipikus Stefan "cica".Azért ezt meg fogom vele beszélni ne hívjon cicának én nem vagyok macska.Épp nyílt az ajtó azt hittem Stefan az de nem.Egy fekete ruhás néger pasas lépett be komoly arccal.
-Jó estét hölgyem.Elena Robertson-t keresem nincs itthon?
-Nem itt lakik és nincs itt.Most valahol nyaral a pasijával.
-Ha lenne olyan kedves megmondaná neki hogy kerestem.Nagyon fontos lenne.- mondta.Közben mélyen a szemembe nézett és úgy érzetem kötelező elmondanom Elena-nak.
-Mikorra kell megtudnia?
-Minél hamarabb.- mondta és kiment az ajtón.Valószínűleg nem vámpír volt mert éreztem a vér illatát és hallottam a szívverését.Most Stefan lépett be a tárva nyitva lévő ajtón.Kérdően nézett rém de én csak álltam ott.
-Volt itt valaki?
-Igen egy pasas Elena-t kereste sürgősen.
-Hogy nézett ki?
-Fekete volt és fekete kabát szemüveges olyan 40 körüli.
-Már itt van de hát még nincs itt az idő?
-Mire?Stefan mond el ő a nővérem?
Elena
Minden olyan jó Damon-nel.Nagyon jól érzem magam és boldog vagyok vele.Az út többi részén elaludtam.Mikor felkeltem már a szállodánk egyik szobájában találtam magam az ágyon.Mikor Damon észrevette hogy felkeltem rögtön odajött hozzám.
-Helló.Jót aludtál?- kérdezte olyan gyengéden hogy minden porcikámon végig ment a lágy hangja.
-Igen.Legalább most sikerült valamit aludnom.- mondtam mosolyogva.Egy gyengéd csókot nyomott a számra Damon majd felpattant.
-Készülődj!- mondta mosolyogva.
-Mi?Miért?
-Belevetjük magunkat Vegas-ba!- mondta boldogan majd felvett és a nyakára dobott.Bevitt a fürdőszobába.
-Siess.Csak is ránk vár Vegas!
-Milyen lelkes valaki.- mondtam mosolyaogva.
-Mert azzal lehetek itt akit a világon a legjobban szeretek.- eddig ez a mondata esett a legjobban.Nem tudtam erre mit válaszolni.Cak egy csókot nyomtam az ajkára.Bezárta az ajtót és elment.Közben kikiabáltam neki.
-És mégis milyen helyre megyünk?
-Ne estélyi ruhát vegyél fel.Valami csajosat.Farmernaci meg ilyenek.- mondta.
-Oké majd találok valamit.- mondtam.Végül egy fekete ujjatlan felsőt egy kék foltos fehér csőnadrágot egy fekete magassarkút és hozzá egy virágos csatot valamint egy kék táskát választottam.
.
Kijöttem és Damon tágra nyílt szemekkel nézett negem.
-Wow te aztán csinos vagy!
-Köszönöm.Ön is csinos bár mikor nem?- mondtam mosolyogva majd egy csókot nyomtam a szájára.
-Tudod néha irigylem magam amiért te vagy a barátnőm.
-Ó de kedves vagy.Én is irigylem magam hisz nincs mindenkinek ilyen helyes pasija mint te.
-Nos indulhatunk?- kérdezte.Majd megfogta a kezemet és belevetettük magunkat Vegas-ba.
Jane
Olyan jól keltem.Stefan már nem volt mellettem de hamar megtaláltam .Amint megláttam az ölébe ugrottam.
-Jó reggelt.- mondta mosolyogva.Majd megcsókolt.-Akarsz még egy menetet?- mondta huncutul.
-Akarok de nem lehet.Haza kell mennem.Elena biztos aggódik értem.
-Hidd el nem aggódik de menj.Majd este gyere vissza.- fogtam magam és kimentem az ajtón majd egyenesen haza.
Elena
Nem hittem a szememnek.Majdnem sírni akartam mikor Alaric felállt mint akibe az előbb semmit se szúrtak volna.Damon rám nézett és a fülembe súgta.
-Ez nem Alaric.- mondta én pedig megijedtem.Alaric közeledett hozzánk majd egyszer csak összeomlott és porrá lett.
-Ez nem Alaric volt.Egy boszorkány szórakozik.
-Ismered?
-Persze 100% hogy Katherine boszorkánya Liza.
-Liza?
-Igen hatalmas ereje van.Most csak ránk akart ijeszteni.De ne félj a vámpírokat nem tudják bántani.
-Miért?
-Ez egy szabály.Max fejfájást okozhatnak nekünk de megölni még ők sem tudnak.Figyelj ezek után még komolyabban gondolom Vegas-t.Menj és pakolj össze én addig itt maradok.
-Rendben.Gyors leszek.- gyorsan felszaladtam és elkezdtem pakolni.
Damon
Amin Elena fellépett kinyílt az ajtó.Jane volt az.Amint meglátott meglepődött.
-Csak nem rám vársz?- kérdezte kihívóan.
-Nem.- mondtam.
-Akkor?
-Elena-ra.Elmegyünk egy időre.
-Elena?Most lemaradtam.- mondta zavarodottan.
-Már járunk egy ideje.
-Ó tényleg?- mondta Ekkor Elena lépett le a lépcsőn Jane pedig már sehol sem volt.
-Mehetünk?- kérdezte izgatottan.
-Persze.Jöjjön Ms. Robertson.
-Megyek Mr.Laurens.- sokat utaztunk majd egy üres helyen megálltunk.
-Ez nem Vegas.- mondta meglepetten.
-Még nem vagyunk ott de ha már találtunk egy szép helyet miért nem piknikezünk?
-Piknikezni akarsz?- kérdezte mosolyogva.
-Miért ne?Ki nem hagynám.- mondtam mosolyogva majd ledobtam egy plédet a földre.Kitettem egy kosarat ami tele volt étellel.Láttam Elena arcán a lepődöttséget.
-Te tudtad hogy piknikezni fogunk?- kérdezte mosolyogva de lepetten.
-Nem de valami ilyesmi járt a fejemben.
-Ez is egy vámpírképesség?- kérdezte.
-Nem dehogy.
-Mesélj a vámpírokról.Hogy lettél vámpír?
-Én nem úgy lettem vámpír ahogy mások.
-Akkor?- kérdezte komolyan.
-Nézd Elena elhoztalak egy romantikus piknikre a naplementében.Nem erről kéne beszélnünk.- mondtam mosolyogva.
-Igen igazad van de ha haza érünk mindent elmondasz.Rendben?
-Rendben.- mondtam mosolyogva majd lecsókoltam.Volt a közelben egy kis tó.Azonnal belevetettük magunkat a vízbe.Minden ruha lekerült majd letámadtuk egymást.Én éreztem hogy valaki figyel de nem akartam ezzel Elena-t terhelni.Most kikapcsolódunk és elfelejtünk minden dolgot ami az elmúlt héten történt.Mikor végeztünk kijöttünk a vízből.Felvettük a ruháinkat és Vegas-ba vettük az irányt.
Jane
Visszajöttem Stefan-hoz mert nagyon meglepett a dolog.Elena és Damon?Ez nagyon furcsa.Talán megigézte Elena-t?Utána kell járnom.Elena nem járna csak úgy egy vámpírral ő ettől jobban fél.Bementem Stefan szobájába de ő nem volt sehol.Lementem a nappaliba és ott volt egy üzenet:
Szia cica elmentem harapni valamit.Ne szomorkodj fél óra az egész.Nem sokára ott leszek.
xoxo.
Ez tipikus Stefan "cica".Azért ezt meg fogom vele beszélni ne hívjon cicának én nem vagyok macska.Épp nyílt az ajtó azt hittem Stefan az de nem.Egy fekete ruhás néger pasas lépett be komoly arccal.
-Jó estét hölgyem.Elena Robertson-t keresem nincs itthon?
-Nem itt lakik és nincs itt.Most valahol nyaral a pasijával.
-Ha lenne olyan kedves megmondaná neki hogy kerestem.Nagyon fontos lenne.- mondta.Közben mélyen a szemembe nézett és úgy érzetem kötelező elmondanom Elena-nak.
-Mikorra kell megtudnia?
-Minél hamarabb.- mondta és kiment az ajtón.Valószínűleg nem vámpír volt mert éreztem a vér illatát és hallottam a szívverését.Most Stefan lépett be a tárva nyitva lévő ajtón.Kérdően nézett rém de én csak álltam ott.
-Volt itt valaki?
-Igen egy pasas Elena-t kereste sürgősen.
-Hogy nézett ki?
-Fekete volt és fekete kabát szemüveges olyan 40 körüli.
-Már itt van de hát még nincs itt az idő?
-Mire?Stefan mond el ő a nővérem?
Elena
Minden olyan jó Damon-nel.Nagyon jól érzem magam és boldog vagyok vele.Az út többi részén elaludtam.Mikor felkeltem már a szállodánk egyik szobájában találtam magam az ágyon.Mikor Damon észrevette hogy felkeltem rögtön odajött hozzám.
-Helló.Jót aludtál?- kérdezte olyan gyengéden hogy minden porcikámon végig ment a lágy hangja.
-Igen.Legalább most sikerült valamit aludnom.- mondtam mosolyogva.Egy gyengéd csókot nyomott a számra Damon majd felpattant.
-Készülődj!- mondta mosolyogva.
-Mi?Miért?
-Belevetjük magunkat Vegas-ba!- mondta boldogan majd felvett és a nyakára dobott.Bevitt a fürdőszobába.
-Siess.Csak is ránk vár Vegas!
-Milyen lelkes valaki.- mondtam mosolyaogva.
-Mert azzal lehetek itt akit a világon a legjobban szeretek.- eddig ez a mondata esett a legjobban.Nem tudtam erre mit válaszolni.Cak egy csókot nyomtam az ajkára.Bezárta az ajtót és elment.Közben kikiabáltam neki.
-És mégis milyen helyre megyünk?
-Ne estélyi ruhát vegyél fel.Valami csajosat.Farmernaci meg ilyenek.- mondta.
-Oké majd találok valamit.- mondtam.Végül egy fekete ujjatlan felsőt egy kék foltos fehér csőnadrágot egy fekete magassarkút és hozzá egy virágos csatot valamint egy kék táskát választottam.
.
Kijöttem és Damon tágra nyílt szemekkel nézett negem.
-Wow te aztán csinos vagy!
-Köszönöm.Ön is csinos bár mikor nem?- mondtam mosolyogva majd egy csókot nyomtam a szájára.
-Tudod néha irigylem magam amiért te vagy a barátnőm.
-Ó de kedves vagy.Én is irigylem magam hisz nincs mindenkinek ilyen helyes pasija mint te.
-Nos indulhatunk?- kérdezte.Majd megfogta a kezemet és belevetettük magunkat Vegas-ba.
2012. március 15., csütörtök
7.fejezet Addig nem hagylak békén míg....
Elena
Damon csak csókolt megállás nélkül.Közben ruhadarabok hullottak szanaszét.Egyszer csak kinyílt az ajtó de Damon nem törődött vele akkor is megállás nélkül csókolt.Majd egy hang szedett szét minket.
-Nézzenek oda milyen helyesek.- mondta egy női a hang hátulról.
-Sage...- mondta Damon félénk hangon.
-Szia Damon baby.Látom találtál társaságot.
-Menj el Sage.
-Miért?Folytatni akarjátok?Csak nyugodtan nem zavarok.Hogy hívnak szívem?- mondta és gyorsan előttem termett.Elkezdte a nyakamat szagolgatni majd beleharapott.Damon gyorsan ellökte tőlem és megölelt.Nagyon fájt ezért elkezdtem sírni.
-Semmi baj.Itt vagyok.- mondta Damon és szorosan magához ölelt.
-Ó de cuki.Mindjárt sírok.- mondta Sage gúnyosan.
-Tünj el Sage.
-Miért?
-Mert egy aljas nőszemély vagy azért.
-Bizonyísd be hogy nem jelentek neked már semmit.- ott termett Damon előtt egy szempillantás alatt.Damon sokáig nézte egyszer csak azt vettem észre hogy egyre jobban közeledik hozzá.Ő csak mosolygott.Már majdnem érintkezett a szájuk mikor Damon tiszta erejéből hozzá vágta a falhoz.
-Ez nagyon szexy volt Damon.Félpucéron hozzá vágni egy nőt a falnak nagyon szexy.Ha akarod én is leszek félpucéron mint a barátnőd és akkor édes hármas lesz.
-Most telt be a pohár Sage.Húzz ki innen.- ekkor hatalmas fejfájást éreztem.Elkezdtem ordibálni.
-Elena.- mondta Damon és odaszaladt hozzám.Nem sokkal később Sage is elkezdett ordibálni.Az ajtóban egy pasas jelent meg és beszélni kezdett.
- Kiszedtem Sage gondolatából amiért igazából jött.Annak fáj a feje ilyenkor aki miatt jött és kapcsolatos vele a dolog.Mond Sage drága.- Sage felállt és mint a robot beszélni kezdett.
-Katherine él.Megtudta hogy Damon számára fontos egy lány.Minden vágya hogy tönkre tegye annak a lánynak az életét.- mikor Sage befejezte mondókáját holtan esett össze.A pasas aki valószínűleg varázsló volt eltünt.Damon gyorsan szaladt oda hozzám.
-Jól vagy?Nem fáj semmi?- nagyon is fájt mindenem de inkább csak annyit mondtam hogy semmi bajom.-Mit szeretnél?- kérdezte szomorúan.
-Pihenni.Veled lenni.- mondtam.Damon szorosan magához ölelt.Én nem bírtam tovább elkezdtem sírni.Az elmúlt napokban mindig megsérülök.Felkapott és felvitt az emeletre.Befektetett egy ágyba.
-Ez a te szobád?- kérdeztem ámúltan.Nagyon szép szoba volt.Elegáns és még is visszafogott.Jó érzéssel töltött el abban a szobában lenni.Damon el akart menni de én utána kiabáltam.
-Amint mondtam veled akarok lenni.- mondtam mosolyogva ő pedig ugyanilyen mosollyal befeküdt mellém.A másik szobából fura hangokat hallottam.Olyanokat mintha valaki éppen szeretkezne.
-Van még valaki itt rajtunk kívül?
-Mikor megjöttél egyedül voltam de azóta Stefan jöhetett.- ez a mondat váratlanul ért.
-Mi?Akkor ennyire jóba vagytok?
-Nem dehogyis.Nem tudok ellene tenni magától jön megy.
-Hát ez nem valami bíztató.Szegény lány aki ott van.- mondtam sajnálattal megkoronázva.Sajnáltam szegény lányt akit ennyire félrevezet Stefan.Az az áruló.
-Igen én is.- mondta Damon.De láttam rajta hogy valamit titkol.De már nem bírtam megkérdezni mert elaludtam.
Egy mező közepén találtam magam.Damon ott állt a közepén.Gyorsan odaszaladtam hozzá és az ölébe ugrottam.Csókoltuk egymást nevettünk és mosolyogtunk.Nagyon boldogok voltunk.De az öröm hamar elszállt.Valaki hátba szúrta Damon-t aki rögtön meghalt.Mikor összerogyott Stefan állt mögötte.
-Fogd fel Elena amíg nem szakítasz vele ilyen álmaid lesznek.- mondta és engem is hasba talált.
Riadtan felkeltem az ágyon amire Damon is felült.
-Rossz álom?- kérdezte már olyan természetességgel.
-Igen.De figyelj semmi értelme majd megunja.
-Mit álmodtál?
-Damon kérlek...
-Nem mit álmodtál?
-Hogy megölt téged miközben csókolóztunk majd azt mondta hogy fogjam fel addig nem hagy békén amíg nem szakítok veled majd engem is megölt.
-Beszélek vele.- mondta Damon és hirtelen felpattant.
-Ne Damon nem kell ha nem törődünk vele úgy is abbahagyja.
-De mi van ha nem?- én erre csak annyit válaszoltam hogy ráültem és vadul csókolni kezdtem.
-Gyere menjünk zuhanyozni.- mondtam és húztam magam után.Megengedtem a csapot és vetkőzni kezdtem ahogy Damon is.Végül már egy szál semmiben voltunk.Én vadul kezdtem csókolni közben ő végig a combomat simogatta.Elzártam a csapot és az ágy felé toltam Damon-t.Majd lesüppedtünk az ágyra úgy vizesen.Elkezdtem kicsi csókokkal simogatni a hasát amibe egyszer bele is nyögött.Majd gyorsan megfordított és ő kezdett engem csókolgatni.Majd a lényegre tért.Most sokkal hangosabban nyögtem mint a múltkor.Damon hirtelen megállt és szomorúan nézett a szemembe.
-Mi a baj?Damon?- kérdeztem de ő csak annyit mondott.
-Karó.- megnéztem és a hátából állt ki egy méretes fadarab.Összeszedtem minden erőmet és kihúztam Damon-ből aki látszólag jobban lett.
-Ez mi volt?Hogy került a hátadba?
-Mit gondolsz Stefan.- mondta gúnyosan.-Ahogy látom sehol sem vagy biztonságban.Van egy ötletem.- megfogta és leírta egy lapra:
"Te és én Las Vegas!"
A lap aljára oda írtam neki a választ.
"Benne vagyok ;) !"
Előbb Damon pakolt össze majd elmentünk hozzánk is de az már kicsit rizikósabb volt.Mikor bementünk Alaric várt a konyhában.Nem tudtam féljek-e vagy ne féljek.Minden esetre nem kéne mert itt van Damon aki egy vámpír és bármitől megvéd.
-Hallottam tegnap részeg voltál.
-Mi?Ezt te honnan veszed?
-Stefan mondta.Tudod a pasid.- mondta.Azt hittem elájulok.Azt hazudta Ric-nek hogy ő a pasim.Ez szörnyű.
-Nem nekem Damon a pasim.
-Ne ellenkezz velem Elena.- mondta és a hangja teljesen megváltozott.Kérdően Damon-ra néztem aki gyorsan megfogta a kezemet.Majd Ric fogta és magába döfött egy kést amitől rögtön elkezdtem sírni.
-Szia Damon baby.Látom találtál társaságot.
-Menj el Sage.
-Miért?Folytatni akarjátok?Csak nyugodtan nem zavarok.Hogy hívnak szívem?- mondta és gyorsan előttem termett.Elkezdte a nyakamat szagolgatni majd beleharapott.Damon gyorsan ellökte tőlem és megölelt.Nagyon fájt ezért elkezdtem sírni.
-Semmi baj.Itt vagyok.- mondta Damon és szorosan magához ölelt.
-Ó de cuki.Mindjárt sírok.- mondta Sage gúnyosan.
-Tünj el Sage.
-Miért?
-Mert egy aljas nőszemély vagy azért.
-Bizonyísd be hogy nem jelentek neked már semmit.- ott termett Damon előtt egy szempillantás alatt.Damon sokáig nézte egyszer csak azt vettem észre hogy egyre jobban közeledik hozzá.Ő csak mosolygott.Már majdnem érintkezett a szájuk mikor Damon tiszta erejéből hozzá vágta a falhoz.
-Ez nagyon szexy volt Damon.Félpucéron hozzá vágni egy nőt a falnak nagyon szexy.Ha akarod én is leszek félpucéron mint a barátnőd és akkor édes hármas lesz.
-Most telt be a pohár Sage.Húzz ki innen.- ekkor hatalmas fejfájást éreztem.Elkezdtem ordibálni.
-Elena.- mondta Damon és odaszaladt hozzám.Nem sokkal később Sage is elkezdett ordibálni.Az ajtóban egy pasas jelent meg és beszélni kezdett.
- Kiszedtem Sage gondolatából amiért igazából jött.Annak fáj a feje ilyenkor aki miatt jött és kapcsolatos vele a dolog.Mond Sage drága.- Sage felállt és mint a robot beszélni kezdett.
-Katherine él.Megtudta hogy Damon számára fontos egy lány.Minden vágya hogy tönkre tegye annak a lánynak az életét.- mikor Sage befejezte mondókáját holtan esett össze.A pasas aki valószínűleg varázsló volt eltünt.Damon gyorsan szaladt oda hozzám.
-Jól vagy?Nem fáj semmi?- nagyon is fájt mindenem de inkább csak annyit mondtam hogy semmi bajom.-Mit szeretnél?- kérdezte szomorúan.
-Pihenni.Veled lenni.- mondtam.Damon szorosan magához ölelt.Én nem bírtam tovább elkezdtem sírni.Az elmúlt napokban mindig megsérülök.Felkapott és felvitt az emeletre.Befektetett egy ágyba.
-Ez a te szobád?- kérdeztem ámúltan.Nagyon szép szoba volt.Elegáns és még is visszafogott.Jó érzéssel töltött el abban a szobában lenni.Damon el akart menni de én utána kiabáltam.
-Amint mondtam veled akarok lenni.- mondtam mosolyogva ő pedig ugyanilyen mosollyal befeküdt mellém.A másik szobából fura hangokat hallottam.Olyanokat mintha valaki éppen szeretkezne.
-Van még valaki itt rajtunk kívül?
-Mikor megjöttél egyedül voltam de azóta Stefan jöhetett.- ez a mondat váratlanul ért.
-Mi?Akkor ennyire jóba vagytok?
-Nem dehogyis.Nem tudok ellene tenni magától jön megy.
-Hát ez nem valami bíztató.Szegény lány aki ott van.- mondtam sajnálattal megkoronázva.Sajnáltam szegény lányt akit ennyire félrevezet Stefan.Az az áruló.
-Igen én is.- mondta Damon.De láttam rajta hogy valamit titkol.De már nem bírtam megkérdezni mert elaludtam.
Egy mező közepén találtam magam.Damon ott állt a közepén.Gyorsan odaszaladtam hozzá és az ölébe ugrottam.Csókoltuk egymást nevettünk és mosolyogtunk.Nagyon boldogok voltunk.De az öröm hamar elszállt.Valaki hátba szúrta Damon-t aki rögtön meghalt.Mikor összerogyott Stefan állt mögötte.
-Fogd fel Elena amíg nem szakítasz vele ilyen álmaid lesznek.- mondta és engem is hasba talált.
Riadtan felkeltem az ágyon amire Damon is felült.
-Rossz álom?- kérdezte már olyan természetességgel.
-Igen.De figyelj semmi értelme majd megunja.
-Mit álmodtál?
-Damon kérlek...
-Nem mit álmodtál?
-Hogy megölt téged miközben csókolóztunk majd azt mondta hogy fogjam fel addig nem hagy békén amíg nem szakítok veled majd engem is megölt.
-Beszélek vele.- mondta Damon és hirtelen felpattant.
-Ne Damon nem kell ha nem törődünk vele úgy is abbahagyja.
-De mi van ha nem?- én erre csak annyit válaszoltam hogy ráültem és vadul csókolni kezdtem.
-Gyere menjünk zuhanyozni.- mondtam és húztam magam után.Megengedtem a csapot és vetkőzni kezdtem ahogy Damon is.Végül már egy szál semmiben voltunk.Én vadul kezdtem csókolni közben ő végig a combomat simogatta.Elzártam a csapot és az ágy felé toltam Damon-t.Majd lesüppedtünk az ágyra úgy vizesen.Elkezdtem kicsi csókokkal simogatni a hasát amibe egyszer bele is nyögött.Majd gyorsan megfordított és ő kezdett engem csókolgatni.Majd a lényegre tért.Most sokkal hangosabban nyögtem mint a múltkor.Damon hirtelen megállt és szomorúan nézett a szemembe.
-Mi a baj?Damon?- kérdeztem de ő csak annyit mondott.
-Karó.- megnéztem és a hátából állt ki egy méretes fadarab.Összeszedtem minden erőmet és kihúztam Damon-ből aki látszólag jobban lett.
-Ez mi volt?Hogy került a hátadba?
-Mit gondolsz Stefan.- mondta gúnyosan.-Ahogy látom sehol sem vagy biztonságban.Van egy ötletem.- megfogta és leírta egy lapra:
"Te és én Las Vegas!"
A lap aljára oda írtam neki a választ.
"Benne vagyok ;) !"
Előbb Damon pakolt össze majd elmentünk hozzánk is de az már kicsit rizikósabb volt.Mikor bementünk Alaric várt a konyhában.Nem tudtam féljek-e vagy ne féljek.Minden esetre nem kéne mert itt van Damon aki egy vámpír és bármitől megvéd.
-Hallottam tegnap részeg voltál.
-Mi?Ezt te honnan veszed?
-Stefan mondta.Tudod a pasid.- mondta.Azt hittem elájulok.Azt hazudta Ric-nek hogy ő a pasim.Ez szörnyű.
-Nem nekem Damon a pasim.
-Ne ellenkezz velem Elena.- mondta és a hangja teljesen megváltozott.Kérdően Damon-ra néztem aki gyorsan megfogta a kezemet.Majd Ric fogta és magába döfött egy kést amitől rögtön elkezdtem sírni.
6.fejezet Az igazság
Mielőtt belekezdenénk találtam egy ultra cuki képet Ian-ről.(Damon).
Elena
-Mr.Saltzman megölt egy személyt.
-Mi?
-Lelőtte.Ittas állapotban.A férfi csak egy megjegyzést tett Mr.Saltzman-ról ő pedig lelőtte.- nem hittem a fülemnek.Amint a rendőr kimondta csak Damon felé fordultam és elkezdtem sírni.
-Jól van semmi baj.Köszönjük hogy eljött biztosúr majd holnap bemegyünk a rendőrségre most le kell nyugodnia.
-Természetesen megértem.Majd holnap látjuk egymást.Viszlát.- Damon szorosan ölelt.El sem engedett amíg le nem ültünk a kanapéra sem.
-Ez....
-Nyugi Elena semmi gond.Ne beszélj.
-Olyan jó hogy vagy nekem.De nagyon ha nem lettél volna itt kit ölelhetnék?
-Tudom.
-Fel kéne hívnunk Jane-t és elmondani neki.De hogy?Hogy mondjam el neki?- és megint elkezdtem sírni.Damon jobban magához ölelt.Olyan jól esett.Én csak sírtam ő pedig ölelt.Nem olyan mint más pasi hogy csak kötelezettségből teszik.Ő nem ő azt akarja hogy boldog legyek és ne legyek szomorú.Matt iránt sosem éreztem azt amit most Damon iránt.Sokkal másabb vele lenni.Ha Damon megérint már csak attól meglágyulok.Matt-nél ez nem volt meg.És tudom hogy most vagyok igazán szerelmes.Valahogy sikerült elaludnom.Mikor felébredtem még mindig Damon karjaiban voltam.Ő nézte a tévét míg én aludtam.Láttam hogy néha.néha engem néz de úgy tettem mintha aludnék.Olyan aranyos volt hogy nem akartam hogy elrontsam.
-Tudom hogy fent vagy.- mondta mosolyogva.
-Ó pedig olyan aranyosan néztél.
-Tudom te pedig aranyosan aludtál.
-Még álmos vagyok.
-Akkor aludj.
-Felmegyek lefekszem az ágyba.
-Megyek én is.- mondta mosolyogva.Megfogtam a kezét és felmentünk az emeletre.Lefeküdtünk ő pedig magához ölelt.Én pedig mély álomba merültem.
Mikor felkeltem Damon már nem feküdt mellettem.Lementem inni egy pohár tejet.Mikor leértem megláttam Damon-t a falba szúrva egy karóval.Ezután Stefan termett előttem.
-Szia drága.Mehetünk?.- jól fejbe vágott és elhurcolt.Mikor felébredtem egy ház közepén találtam magam.Mikor felkeltem Stefan odalépett elém.
-Tudom hogy most egy ideig siratni fogod elhunyt szerelmed de túl esel rajta.Hamarabb mint hinnéd.
-Miért nem tudsz egyszerűen már békén hagyni?- mondtam kiabálva de ő csak odajött hozzám és megcsókolt.Egyszer csak minden kezdett homályos lenni majd újra kinyitottam a szememet.
-Mi a baj Elena?- kérdezte Damon mivel a riadtan ugrottam fel.
-Csak rosszat álmodtam.Nagyon rosszat.- mondtam.
-Mit álmodtál?- kérdezte Damon.De láttam rajta hogy ez nem csak egy olyan szimpla érdeklődés hanem komolyan gondolta.De én nem válaszoltam.-Elena mit álmodtál?- mondta egy kicsit emelve a hangján.
-Nem mindegy csak egy álom.
-Nem Elena fontos lehet.Légyszíves mond el.-felé fordultam és elmondtam mindent.Ezután mérgesen felállt és engem nézett.De vajon miért?Most biztos azt hiszi hogy valamilyen szinten tetszik nekem Stefan de ne.Sosem tudnék egy olyan férfibe szerelmes lenni.Meg most tudom hogy nekem csak Damon létezik.
-Elmegyek.Nemsokára visszajövök.
-Most haragszol rám?
-Dehogy haragszok.- mondta Damon és odajött hozzám és megcsókolt.-Az öcsémre haragszok.
-Mi köze van neki ehhez?
-Figyelj ha visszajövök mindent elmondok.De igérd meg hogy nem fogsz megijedni tőlem.
-Oké.......- mondtam félénken.Egy utolsó csókot lehelt az ajkamra és elment.Vajon mit akar elmondani.De az utolsó mondatából csak annyi jött le hogy valamiért félnem kéne tőle.Lementem hogy csináljak magamnak valami reggelit ekkor az ajtó kinyílt.Én pedig rettenetes félelemmel kaptam a késhez.
Damon
El sem hiszem hogy Stefan ezt tette.Sok mindenen mentünk keresztül de ha volt egy nő aki különleges volt számomra mindig tiszteletben tartotta.Sőt még néha örült is neki.Most nem tudom mi ütött belé.A villa felé tartottam.Idegességemben nem is emlékeztem hova tettem a kulcsot.Ki akartam nyitni de valaki beelőzött.
-Heló-heló.- mondta Stefan idegesítő mosollyal az arcán.
-Mi bajod?Megjött a kedved hogy álmodban smúzoltál a csajommal?
-Meg sőt még fel is idegesítettelek milyen jól kezdődik ez a nap.- mondta mosolyogva.- Nem jössz be?
-Ha még egyszer ilyet csinálsz megöllek.
-Damon!- mondta szinte kiabálva.-Elfelejtetted hogy az elmúlt fél évben erősebb lettem nálad?
-Amint mondtam itt nem az erőn van a hangsúly.- mondtam és egy félmosollyal jeleztem visszavágtam.
-Ma nem akarok viszályt.Amúgy is az én Gilbert-csajom megakarod nézni hogy hasonlít-e Elena-ra.
-A kid?- kérdeztem csodálkozva.
-Jane Gilbert.Elena húga pont megfelel.
-Miközben a húgával hemperegsz az ágyban magának Elena-nak meg rólad való csókolgatós álmot idézel?Szép nem mondom!- mondtam gúnyosan.
-Csak halkan nem akarom hogy Jane felkeljen.- mondta mosolyogva.Ha ezt Elena megtudja biztos kikészül.Annyi minden terhe van most.Meg lesz is amint visszamegyek hozzá és elmondom neki az igazságot.Az igazságot hogy én egy olyan lény vagyok amire nem vagyok büszke.Tettem dolgokat a múltban amire nem vagyok büszke.De sajnos Stefan ezeket bármelyik pillanatban elmondhatja Elena-nak aminek nem nagyon örülnék.
-Tudod ki van a városban bátyám?
-Jajj már megint hoztál valakit?
-Igen és olyan valakit akinek te nagyon örülni fogsz.
-Na ki az?
-Sage.- e név hallatán megrezzentem.Sage volt az aki rossz vámpírrá tette.Aki megmutatta hogy éljem a vámpíréletet úgy ahogy nem szerettem volna.Nehezen kupálódtam ki belőle.Félek ha újra meglátom megint rávesz valami hülyeségre és ezzel tönkre megy a kapcsolatom Elena-val.
-Látom lefagytál.Elértem célom.Tudod nagyon nehéz volt felkeresni de meg lett.Lesz egy kisebb összegű telefon számlád bátyus de nem baj hisz van pénzed nem?
-Mi a franc van veled Stefan?Tönkre teszel mindent.De miért?
-Komolyan nem tudod te állat?- mi a farnc?Miért nevez ő engem így?Mi baja van?-Tudod hallottam hogy Katherine meghalt.- szóval erről fúj a szél.Kb.45 éve azt hiszi hogy én öltem meg Katherine-t.Nem tudom hogy jutott ez eszébe de nem tudom neki bebízonyítani hogy nem én voltam.
-Stefan..
-Mit Stefan?Sosem fogom megbocsájtani hogy megölted.
-De Stafan nem én öltem meg.- mondtam szinte ordibálva.Ekkor megragadott és a falnak dobott.A lépcsőn Elena húga Jane jött le.
-Mi folyik itt?- kérdezte réműlten.Meg akartam igézni de Stafan tudomásomra juttatta hogy nem fog sikerűlni.De attól még jobban ledermedtem hogy miért nem.
Elena
-Elena.
-Meredith.Jól vagy?
-Igen csak..
-Mi csak bántott Ric?
-Nem nem bántott.
-Mitől lett ilyen.
-Elmondtam neki hogy terhes vagyok.- mondta sírva.
-De hát ez jó hír.
-Én is azt hittem de....de ezek szerint neki nem.- mondta sírva.Leültettem a kanapéra és adtam neki teát.Nem sokkal később nyílt az ajtó.Damon lépett be dühös arccal.
-Mi történt Damon jól vagy?- kérdeztem aggódva.Meredith gyorsan felpattant a kanapéról és csodálkozva nézte Damon-t.
-Meredith felmegyünk Damon-nel elleszel?
-Persze.- felmentünk és Damon leültetett az ágyra.
-Mondtam hogy ha visszajövök elmondok mindent.
-Igen.Hallgatlak.
-Nézd Elena ez nagyon nehéz.De igérd meg hogy nem fogsz félni tőlem és nem szaladsz el.
-Megígérem.Hisz csak nem lehet annyira rossz.
-Gondolom láttad ahogy Stefan-nal küzdöttünk.Láttad az arcom a gyorsaságom láttál mindent.
-Igen.- mondtam egy kicsit félénken.De nem féltem hisz ha Damon eddig sem bántott most sem fog.
-Szóval mindennek megvan az oka.
-És mi az ok?
-Hogy vámpírok vagyunk.
-Mi?Te hülyének nézek Damon?
-Nem Elena dehogy.Ez az igazság.
-Nem hiszem el.Sose gondoltam volna hogy ilyen hazudós vagy.Takarodj innen.
-Elena...
-Nem menj innen.- meg akart csókolni de elhúztam a fejem.Szomorúan ki ugrott az ablakon és már itt sem volt.
Éjszaka...
Damon
Valahogy éreztem hogy Elena így fog reagálni.Úgy érzem már semmi esély arra hogy újra vele lehessek.Gondolatmenetemet a csengő zavarta meg.Ki lehet az a marha aki ilyen szar kedvemben ide jön.Mikor kinyitottam az ajtót minden düh elszállt.Elena állt ott.Ami a legfurcsább volt egy pálinkás üveggel a kezében.
-Áh itt van a vámpírpasim.
-Elena te része vagy?
-Nem te buta.Én nem szoktam inni.
-Nah gyere.- fogtam és az ölembe kaptam.Leültettem a kanapéra de ő csak beszélt.
-Vámpír...- mondta és csak röhögött.- Ismertem egy vámpírt.Ma szakítottam vele tudtad?
-Elena.
-Ne most én beszélek.- mondta kuncogva.-Tudtad mennyire beléd szerettem?- mondta és az arca komollyá változott.- Erre te beállítasz azzal hogy vámpír vagy?
-Ha meg nem mondom el jobban kiakadsz.
-Az igaz.- mondta nevetve.- Csak annyit hogy te tényleg szeretsz?
-Persze.Mindennél jobban szeretlek Elena.
-És ugye nem csak játék volt amit tegnap csináltál velem?
-Nem dehogy az tiszta szívemből tettem.- mondtam.Elena egyre közelebb jött hozzám- Csak tudd hogy én is ugyanígy érzek.- mondta.Én nem vártam semmire. se szóra se cselekedetre fogtam és megcsókoltam.Azonnal letepertem és ő nem ellenkezett.Nagyon örültem neki hogy megbocsájtott.De még van egy nehéz dolgo amit el kell neki mondanom.És tudom hogy ettől valószínüleg megint nagyon kiakad.
Elena
-Mr.Saltzman megölt egy személyt.
-Mi?
-Lelőtte.Ittas állapotban.A férfi csak egy megjegyzést tett Mr.Saltzman-ról ő pedig lelőtte.- nem hittem a fülemnek.Amint a rendőr kimondta csak Damon felé fordultam és elkezdtem sírni.
-Jól van semmi baj.Köszönjük hogy eljött biztosúr majd holnap bemegyünk a rendőrségre most le kell nyugodnia.
-Természetesen megértem.Majd holnap látjuk egymást.Viszlát.- Damon szorosan ölelt.El sem engedett amíg le nem ültünk a kanapéra sem.
-Ez....
-Nyugi Elena semmi gond.Ne beszélj.
-Olyan jó hogy vagy nekem.De nagyon ha nem lettél volna itt kit ölelhetnék?
-Tudom.
-Fel kéne hívnunk Jane-t és elmondani neki.De hogy?Hogy mondjam el neki?- és megint elkezdtem sírni.Damon jobban magához ölelt.Olyan jól esett.Én csak sírtam ő pedig ölelt.Nem olyan mint más pasi hogy csak kötelezettségből teszik.Ő nem ő azt akarja hogy boldog legyek és ne legyek szomorú.Matt iránt sosem éreztem azt amit most Damon iránt.Sokkal másabb vele lenni.Ha Damon megérint már csak attól meglágyulok.Matt-nél ez nem volt meg.És tudom hogy most vagyok igazán szerelmes.Valahogy sikerült elaludnom.Mikor felébredtem még mindig Damon karjaiban voltam.Ő nézte a tévét míg én aludtam.Láttam hogy néha.néha engem néz de úgy tettem mintha aludnék.Olyan aranyos volt hogy nem akartam hogy elrontsam.
-Tudom hogy fent vagy.- mondta mosolyogva.
-Ó pedig olyan aranyosan néztél.
-Tudom te pedig aranyosan aludtál.
-Még álmos vagyok.
-Akkor aludj.
-Felmegyek lefekszem az ágyba.
-Megyek én is.- mondta mosolyogva.Megfogtam a kezét és felmentünk az emeletre.Lefeküdtünk ő pedig magához ölelt.Én pedig mély álomba merültem.
Mikor felkeltem Damon már nem feküdt mellettem.Lementem inni egy pohár tejet.Mikor leértem megláttam Damon-t a falba szúrva egy karóval.Ezután Stefan termett előttem.
-Szia drága.Mehetünk?.- jól fejbe vágott és elhurcolt.Mikor felébredtem egy ház közepén találtam magam.Mikor felkeltem Stefan odalépett elém.
-Tudom hogy most egy ideig siratni fogod elhunyt szerelmed de túl esel rajta.Hamarabb mint hinnéd.
-Miért nem tudsz egyszerűen már békén hagyni?- mondtam kiabálva de ő csak odajött hozzám és megcsókolt.Egyszer csak minden kezdett homályos lenni majd újra kinyitottam a szememet.
-Mi a baj Elena?- kérdezte Damon mivel a riadtan ugrottam fel.
-Csak rosszat álmodtam.Nagyon rosszat.- mondtam.
-Mit álmodtál?- kérdezte Damon.De láttam rajta hogy ez nem csak egy olyan szimpla érdeklődés hanem komolyan gondolta.De én nem válaszoltam.-Elena mit álmodtál?- mondta egy kicsit emelve a hangján.
-Nem mindegy csak egy álom.
-Nem Elena fontos lehet.Légyszíves mond el.-felé fordultam és elmondtam mindent.Ezután mérgesen felállt és engem nézett.De vajon miért?Most biztos azt hiszi hogy valamilyen szinten tetszik nekem Stefan de ne.Sosem tudnék egy olyan férfibe szerelmes lenni.Meg most tudom hogy nekem csak Damon létezik.
-Elmegyek.Nemsokára visszajövök.
-Most haragszol rám?
-Dehogy haragszok.- mondta Damon és odajött hozzám és megcsókolt.-Az öcsémre haragszok.
-Mi köze van neki ehhez?
-Figyelj ha visszajövök mindent elmondok.De igérd meg hogy nem fogsz megijedni tőlem.
-Oké.......- mondtam félénken.Egy utolsó csókot lehelt az ajkamra és elment.Vajon mit akar elmondani.De az utolsó mondatából csak annyi jött le hogy valamiért félnem kéne tőle.Lementem hogy csináljak magamnak valami reggelit ekkor az ajtó kinyílt.Én pedig rettenetes félelemmel kaptam a késhez.
Damon
El sem hiszem hogy Stefan ezt tette.Sok mindenen mentünk keresztül de ha volt egy nő aki különleges volt számomra mindig tiszteletben tartotta.Sőt még néha örült is neki.Most nem tudom mi ütött belé.A villa felé tartottam.Idegességemben nem is emlékeztem hova tettem a kulcsot.Ki akartam nyitni de valaki beelőzött.
-Heló-heló.- mondta Stefan idegesítő mosollyal az arcán.
-Mi bajod?Megjött a kedved hogy álmodban smúzoltál a csajommal?
-Meg sőt még fel is idegesítettelek milyen jól kezdődik ez a nap.- mondta mosolyogva.- Nem jössz be?
-Ha még egyszer ilyet csinálsz megöllek.
-Damon!- mondta szinte kiabálva.-Elfelejtetted hogy az elmúlt fél évben erősebb lettem nálad?
-Amint mondtam itt nem az erőn van a hangsúly.- mondtam és egy félmosollyal jeleztem visszavágtam.
-Ma nem akarok viszályt.Amúgy is az én Gilbert-csajom megakarod nézni hogy hasonlít-e Elena-ra.
-A kid?- kérdeztem csodálkozva.
-Jane Gilbert.Elena húga pont megfelel.
-Miközben a húgával hemperegsz az ágyban magának Elena-nak meg rólad való csókolgatós álmot idézel?Szép nem mondom!- mondtam gúnyosan.
-Csak halkan nem akarom hogy Jane felkeljen.- mondta mosolyogva.Ha ezt Elena megtudja biztos kikészül.Annyi minden terhe van most.Meg lesz is amint visszamegyek hozzá és elmondom neki az igazságot.Az igazságot hogy én egy olyan lény vagyok amire nem vagyok büszke.Tettem dolgokat a múltban amire nem vagyok büszke.De sajnos Stefan ezeket bármelyik pillanatban elmondhatja Elena-nak aminek nem nagyon örülnék.
-Tudod ki van a városban bátyám?
-Jajj már megint hoztál valakit?
-Igen és olyan valakit akinek te nagyon örülni fogsz.
-Na ki az?
-Sage.- e név hallatán megrezzentem.Sage volt az aki rossz vámpírrá tette.Aki megmutatta hogy éljem a vámpíréletet úgy ahogy nem szerettem volna.Nehezen kupálódtam ki belőle.Félek ha újra meglátom megint rávesz valami hülyeségre és ezzel tönkre megy a kapcsolatom Elena-val.
-Látom lefagytál.Elértem célom.Tudod nagyon nehéz volt felkeresni de meg lett.Lesz egy kisebb összegű telefon számlád bátyus de nem baj hisz van pénzed nem?
-Mi a franc van veled Stefan?Tönkre teszel mindent.De miért?
-Komolyan nem tudod te állat?- mi a farnc?Miért nevez ő engem így?Mi baja van?-Tudod hallottam hogy Katherine meghalt.- szóval erről fúj a szél.Kb.45 éve azt hiszi hogy én öltem meg Katherine-t.Nem tudom hogy jutott ez eszébe de nem tudom neki bebízonyítani hogy nem én voltam.
-Stefan..
-Mit Stefan?Sosem fogom megbocsájtani hogy megölted.
-De Stafan nem én öltem meg.- mondtam szinte ordibálva.Ekkor megragadott és a falnak dobott.A lépcsőn Elena húga Jane jött le.
-Mi folyik itt?- kérdezte réműlten.Meg akartam igézni de Stafan tudomásomra juttatta hogy nem fog sikerűlni.De attól még jobban ledermedtem hogy miért nem.
Elena
-Elena.
-Meredith.Jól vagy?
-Igen csak..
-Mi csak bántott Ric?
-Nem nem bántott.
-Mitől lett ilyen.
-Elmondtam neki hogy terhes vagyok.- mondta sírva.
-De hát ez jó hír.
-Én is azt hittem de....de ezek szerint neki nem.- mondta sírva.Leültettem a kanapéra és adtam neki teát.Nem sokkal később nyílt az ajtó.Damon lépett be dühös arccal.
-Mi történt Damon jól vagy?- kérdeztem aggódva.Meredith gyorsan felpattant a kanapéról és csodálkozva nézte Damon-t.
-Meredith felmegyünk Damon-nel elleszel?
-Persze.- felmentünk és Damon leültetett az ágyra.
-Mondtam hogy ha visszajövök elmondok mindent.
-Igen.Hallgatlak.
-Nézd Elena ez nagyon nehéz.De igérd meg hogy nem fogsz félni tőlem és nem szaladsz el.
-Megígérem.Hisz csak nem lehet annyira rossz.
-Gondolom láttad ahogy Stefan-nal küzdöttünk.Láttad az arcom a gyorsaságom láttál mindent.
-Igen.- mondtam egy kicsit félénken.De nem féltem hisz ha Damon eddig sem bántott most sem fog.
-Szóval mindennek megvan az oka.
-És mi az ok?
-Hogy vámpírok vagyunk.
-Mi?Te hülyének nézek Damon?
-Nem Elena dehogy.Ez az igazság.
-Nem hiszem el.Sose gondoltam volna hogy ilyen hazudós vagy.Takarodj innen.
-Elena...
-Nem menj innen.- meg akart csókolni de elhúztam a fejem.Szomorúan ki ugrott az ablakon és már itt sem volt.
Éjszaka...
Damon
Valahogy éreztem hogy Elena így fog reagálni.Úgy érzem már semmi esély arra hogy újra vele lehessek.Gondolatmenetemet a csengő zavarta meg.Ki lehet az a marha aki ilyen szar kedvemben ide jön.Mikor kinyitottam az ajtót minden düh elszállt.Elena állt ott.Ami a legfurcsább volt egy pálinkás üveggel a kezében.
-Áh itt van a vámpírpasim.
-Elena te része vagy?
-Nem te buta.Én nem szoktam inni.
-Nah gyere.- fogtam és az ölembe kaptam.Leültettem a kanapéra de ő csak beszélt.
-Vámpír...- mondta és csak röhögött.- Ismertem egy vámpírt.Ma szakítottam vele tudtad?
-Elena.
-Ne most én beszélek.- mondta kuncogva.-Tudtad mennyire beléd szerettem?- mondta és az arca komollyá változott.- Erre te beállítasz azzal hogy vámpír vagy?
-Ha meg nem mondom el jobban kiakadsz.
-Az igaz.- mondta nevetve.- Csak annyit hogy te tényleg szeretsz?
-Persze.Mindennél jobban szeretlek Elena.
-És ugye nem csak játék volt amit tegnap csináltál velem?
-Nem dehogy az tiszta szívemből tettem.- mondtam.Elena egyre közelebb jött hozzám- Csak tudd hogy én is ugyanígy érzek.- mondta.Én nem vártam semmire. se szóra se cselekedetre fogtam és megcsókoltam.Azonnal letepertem és ő nem ellenkezett.Nagyon örültem neki hogy megbocsájtott.De még van egy nehéz dolgo amit el kell neki mondanom.És tudom hogy ettől valószínüleg megint nagyon kiakad.
2012. március 12., hétfő
5.fejezet
Elena
Egy hatalmas nagy szobában keltem.A fejem sajog valószínűleg leüthettek.Amint felkeltem megpillantottam Stefan-t az ágy szélén ülni.
-Jó reggelt Ms.Gilbert.Jól aludt?
-Mit akarsz?
-Nos lenne sok minden amit mondani tudnék de a legfontosabb hogy idegesítsem Damon-t.
-Miért utálod ennyire?
-Jajj a sok kérdés.Fáj a fejem.Inkább egyél.- odanyomott elém egy tál kaját.Nem is tudnám annak nevezni hisz semmi színe és illata nem volt.Én ezt biztos nem eszem meg.Minek hisz kutyának?
-Na mi van nem eszel?
-Ilyen mocskot a világért sem.
-Látom Damon elkényeztetett kaja téren.Mióta is ismered?
-Mit érdekel az téged?
-Figyelj szívem...
-Én nem vagyok a szíved te rohadék.
-Úhh ez fájt vajon Damon-t minek nevezed ha én rohadék vagyok?- elkezdett rám mászni.Nem bírtam ledobni magamról olyan erős volt.Épp be akart nyúlni a pólóm alá mikor reccsent lent a padló.Amint leszállt rólam kiabálni kezdtem hátha Damon az .Jól sejtettem.Amint meghallotta hogy kiabálok fent termett.Gyorsan odaszaladtam hozzá és megöleltem.
-Mi a franc ütött beléd Stefan?
-Mit érdekel téged ez a maca?Nem ér semmit.Még le se akart velem feküdni.
-Te.....le akartál vele feküdni?- kérdezte Damon és az arca furcsává kezdett válni.De nem féltem tőle.Tőle sose félnék.Nem engedtem el még tovább szorítottam.Nem akartam hogy ez a mocsok megint megkaparintson.De Damon elengedett és megragadta Stefan nyakát.Egyik pillanatban még volt a másikban már nem volt Stefan.Damon gyorsan odaszaladt hozzám és megölelt.
-Jól vagy?Ugye nem bántott az a mocsok?
-Nem.Köszönöm hogy eljöttél értem.
-Akit szeretek általában megvédem.- mondta Damon majd megcsókolt.Amikor kimondta a szeretek szót elolvadtam.Nagyon jól esett én is mondani akartam neki de annyira csókolt hogy meg sem tudtam szólalni.A csókot a telefonom zavarta meg.
-Alaric az felveszem.
-Rendben.- mondta Damon és hátrébb állt.
-Haló?
-Szia Elena.Úgy gondoltam egy hétre elmegyünk Meredith-szel haza kéne jönnöd.
-Gondolom vigyázni Jane-re.- mondtam unott hanggal.
-Nem ő Alexa-nál fog aludni.Csak azért gyere haza hogy ne legyen üres a ház.
-Ó akkor rendben.Nem sokára ott leszek.Mikor indultok?
-Már most ülök be a kocsiba.Hívd fel Bonnie-t vagy Caroline-t hogy ne legyél egyedül.
-Ők most a pasiaikkal vannak.De nem baj majd találok társaságot.- mondtam és Damon-re mosolyogtam.
-Rendben na de le kell tennem, majd egy hét múlva.
-Szia jó utazást és üdvözlöm Meredith-t.
-Átadom.- és letette a telefont.Odamentem Damon-hoz és elmondtam a tervemet.Természetesen azonnal beleegyezett.Ki nem egyezne bele ha egy lány hívná magához egy hétre és csak övék a ház.Mielőtt még elmentünk volna hozzám Damon összepakolt pár cuccot.
-Nem muszáj hoznod ruhát.
-És akkor mit veszek fel?Egész héten ebben a ruhában leszek?
-Nem ha koszos leveszed és bedobjuk a mosógépbe addig pedig pucéron leszel.
-Jól gondolkozol de......
-Csak vicceltem.De milyen jó lett volna már.- mondtam nevetve és megcsókoltam.Persze reflexből leborúltunk az ágyra de megszakítottam a próbálkozást.
-Most már tényleg mennünk kell.- mondtam mosolyogva.
-Óóóóó.- mondta Damon és megcsókolt.Bezárt minden ajtót és ablakot és elindultunk.Persze az úton eszembe jutott Damon arca és képessége.Nem akarok rákérdezni mert elrontja a hetet de akkor is furcsa.Ha Stefan a közelében van akkor jön ki de ha velem van olyan gyenge mint egy virágszál.De ezzel most nem lehet elrontani a hetet majd a jövőhéten utána járok.Leparkolt a hátűzunk előtt majd kipakolta a cuccait és odajött hozzám.
-Főzzünk.
-Tudod hogy rosszul főzök.
-Te de nem én.Szóval nyomás a konyha.- mondta és rácsapott a fenekemre.
-Hé.Az az enyém magántulajdon.
-És kinek adod oda?
-Nem is tudom.- mondtam és odamentem hozzá megcsókoltam és odatettem a kezét a fenekemre.
-Szóval így működik.-mondta nevetve.Persze a főzésből semmi se lett.Feltett a konyha púltra és le nem vette a száját az enyémről.Közben azt vettem észre hogy ruha darabok hullanak szanaszét.Már épp a meltartót csatolta ki mikor csengettek.
-Most ez komoly?- mondtam felháborodva.Mindig ilyenkor.
-Nem muszáj kinyitni majd azt hiszik nem vagy itthon.
-De Damon ég a villany.- mondtam és lepattantam a púltról és az ajtóhoz vettem az irányt.Mikor kinyitottam Bonnie és Caroline állt ott.Mind a ketten egy egy sörösüveget tartottak a kezükben és hozták Matt-et és Jeremy-t is.Mikor megláttak nagyon csodálkoztak és tágra nyílt szemmel néztek.
-Mi az?- kérdeztem kiváncsian.
-Talán rosszkor jöttünk?- kérdezte Bonnie mosolyogva.
-Ami azt illeti igen.De mit bámúltok?:- kérdeztem idegesen.Ekkor vettem észre hogy melltartóba és nadrágba vagyok.
-Ó hoppá.- mondtam szégyenkezve.-Maradjatok itt mindjárt jövök.- mondtam és becsaptam az ajtót.
-Ki volt az?
-Bonnie Caroline és a pasijuk.Vegyél fel gyorsan valamit beengedem őket.- de már késő volt.Bejöttek maguktól és meglátták Damon-t félpucáron kigombolt nadrággal.Bonnie és Caroline mosolyogva bámultak minket Matt pedig csodálkozva.Hát igen Matt-el jártunk egy darabig.Sajnos még nem jutott túl rajtam.Ezért lehetett neki furcsa látvány.
-Mindjárt jövünk.- mondtam és megfogtam Damon kezét és fel az emeletre.
-Hogy lehetnek már ilyenek?Legszivesebben haza küldeném őket.- mondtam durcásan.Nagyon haragudtam rájuk amiért félbe szakították ami történt.
-Nyugi semmi gond majd ha elmennek folytatjuk.- mondta Damon és megcsókolt.Nagyon kevés kellett hogy ne teperjem le.Olyan jól csókol hogy nagyon nehéz megállni hogy ne fajúljon tovább a dolog.Persze csókoltam volna még egész éjjel ha Bonnie nem kopog az ajtón.Na jó most telt be a pohár.Ez pofátlanság volt.Mondtam hogy maradjon lent erre feljön.
-Bonnie mondtam hogy mindjárt megyünk.
-Én veszítettem a kő,papír,ollóban szóval nekem kellett feljönnöm.- mondta nevetve.Ekkor vettem észre hogy be van csípve.Gondolom voltak ma már pár helyen.
-Bonnie te be vagy rúgva?
-Mi?Nem, te vagy berúgva.Te nyitottál ránk melltartóban.- mondta nevetve.Lesegítettem a földszintre és leültünk tévét nézni.Persze mint ahogy a részegekre vall már az elején bealudt mind a négy.Felhívtam Bonnie anyját hogy vigye haza Bonnie-t és Caroline-t majd Samantha-t hogy vigye haza a két öccsét.Óráknak tünt míg eljöttek értük.Egy csomó piát és zacskót itt hagytak.Mi persze elkezdtük őket összeszedni.
-Mi ez csak nem tejszínhab?- mondtam Damon-re nézve mosolyogva.Ráfújtam a szájára és körbenyaltam.Majd kigomboltam az ingjét és a hasára fújtam.Onnan is lenyaltam és ahogy észrevettem Damon-nek tetszett.Majd vissza a szájához.Miközben nyaltam Damon az én ingemet kezdte kigombolni.Leoltottam a lámpát csak egy kisebb égett hogy nehogy azt higgyék hogy itthon vagyok.Damon gyorsan kivette a kezemből a tejszínhabot és ráfújta a hasamra.Elkezdte lenyalogatni amibe belenyögtem.Elkezdett hátrafelé tolni hogy lefeküdjünk a kanapéra de megbotlottam a matracba amin Bonnie és Caroline feküdt.
-Végül is ez is megteszi.- mondta Damon nevetve.Mikor az izmos teste hozzá ért az enyémhez rettentő jó érzés fogott el.Azt vettem észre hogy a nadrágot veszi le rólam.A combomra nyomott tejszínhabot és ott kezdte el nyalogatni.Mikor végzett feljött hozzám és hevesen csókolt.Közben én a nadrágját csatoltam majd ledobta magáról.A melltartómat is kicsatolta és eldobta jó messzire.
-Miért kellett olyan messzire?- mondtam mosolyogva.
-Hogy nehogy érte nyúlj.-mondta és ráfújta a tejszínhabot a mellemre.Természetesen ott is elkezdte nyalogatni.Majd végül lekapta rólam a bugyit is én pedig róla a boxerét és belém hatolt.Természetesen ez nyögést váltott ki belőlem.Közben csak csókolt és csókolt.A szánk egyszer sem tapadt el egymástól.Rettenetesen élveztem minden percet.És láttam rajta hogy ő is.Sajnos mint az szokott ilyenkor is történik valami.Csak most nem csengettek hanem hívtak.
-Ez-most-komoly?- mondtam mérgesen.
-Vedd csak fel.
-Dehogy veszem.- mondtam de a telefon csak csörgött.Odanyúltam hozzá de nem engedtem hogy Damon leszálljon rólam.
-Haló?- szóltam bele.
-Szia Elena minden rendben?- kérdezte Alaric ugyanis ő volt az.Damon közben nem hagyott elkezdett csikizni és tejszínhabot nyalogatott rólam.Elkezdem kuncogni amit Alaric meghallott.
-Van ott valaki Elena?
-Nem csak a tévében ment valami.- mondtam nevetve.Ilyenkor tudom Alaric milyen képet vág.Tudtam hogy nem hiszi el szóval nem is beszéltem tovább erről.
-Jane?Beszéltél már vele?- kérdezte Alaric.Nem értem miért megy nyaralni ha már aznap felhív és aggódik.
-Nem nem beszéltem még vele mert Bonnie-ék beállítottak tiszta részegen szóval hazaküldtük őket.- mondtam de nem vettem észre hogy többes számban beszéltem.
-Ki ti?
-Én meg...
-Ne hazudj Elena ugye van ott valaki.
-Nem Ric nincs itt senki.-még beszélni akartam de lemerült a telefonom.Szuper most biztos azt hiszi hogy direkt tettem le.
-Szerintem ha hazajön én kapok.- mondtam nevetve.De Damon csak egy tejszínhabos csókkal válaszolt.Leszállt rólam én pedig átöleltem a lábamat pedig az övével simítottam.Betakargatott én pedig elaludtam.
Arra keltem hogy valaki piszkál.Azt hittem Damon az de mikor felkeltem láttam hogy nem.
-Jane?- mondtam meglepetten.
-Szia te meg miért vagy meztelen?- kérdezte .
-Mit keresel itthon?
-Csak tejszínhabért jöttem.
-Minek az?
-Legyen titok.
-Hát az elfogyott menj el boltba.Itt van pénz nyomás.- hát igen a tejszínhab elfogyott és nem ment kárba.Damon-nel lenyaltuk egymásról.
-Na jó megyek szia.- mondta majd az ajtó felé vette az irányt.Szerencse hogy nem vette észre Damon-t mert tuti kitálal "apának".
-Jó reggelt napsugár.- mondta Damon mosolyogva.
-Napsugár?
-Te teszed fényessé a napomat.Ha meglátlak mindig jobb kedven van.
-Óóó elolvadok.- mondtam majd megcsókoltam.-Tudod mit nem öltözök fel.
-Mi?Így leszel meztelenül?
-Aha és te is.- mondtam és lerántottam róla a törülközőt.
-Rossz vagy Elena Gilbert.
-Te pedig imádnivaló.Ú basszus jön valaki nyomás fel.- mondtam és gyorsan felszaladtunk.Mikor felértünk gyorsan magamra kaptam egy egybe ruhát és lementem.És ki áll ott?
-Szia Elena.Kié ez a sok ruha?- kérdezte Stefan mosolyogva.
-Ha közelebb mersz jönni sikítok.
-Nyugi csak a hugodnak jöttem ruháért.
-Kinek?
-Mondtam már hogy jó ötlet a tejszínhab majd kipróbáljuk.
-Hagyd békén a hugom.- mondtam mérgesen de ő már nem volt ott.Úgy gondoltam nem szólok erről Damon-nek mert elrontja a hetet.
-Elment.-kiálltottam fel Damon-nek.Lejött és megölelt-A napunk annyiból állt hogy filmet néztünk és közben egymást kényeztettük.Természetesen volt minden .Ennyire jól még életemben nem éreztem magam.Most
már kimondhatom hogy szerelmes vagyok Damon-be.
-Szeretlek.- súgtam Damon fülébe.
-Én jobban.- mondta és nem hagyott szóhoz jutni mert megcsókolt.Megint csengettek.
-Mit szólnál ha leszerelnénk a csengőt?- mondtam mosolyogva.Kimentem és a rendőrök álltak ott.Erre már Damon is oda jött.
-Jó napot!Önök Mr.Saltzman hozzátartozói?
-Igen miért?- és ekkor olyan választ kaptam amire nem számítottam.
Egy hatalmas nagy szobában keltem.A fejem sajog valószínűleg leüthettek.Amint felkeltem megpillantottam Stefan-t az ágy szélén ülni.
-Jó reggelt Ms.Gilbert.Jól aludt?
-Mit akarsz?
-Nos lenne sok minden amit mondani tudnék de a legfontosabb hogy idegesítsem Damon-t.
-Miért utálod ennyire?
-Jajj a sok kérdés.Fáj a fejem.Inkább egyél.- odanyomott elém egy tál kaját.Nem is tudnám annak nevezni hisz semmi színe és illata nem volt.Én ezt biztos nem eszem meg.Minek hisz kutyának?
-Na mi van nem eszel?
-Ilyen mocskot a világért sem.
-Látom Damon elkényeztetett kaja téren.Mióta is ismered?
-Mit érdekel az téged?
-Figyelj szívem...
-Én nem vagyok a szíved te rohadék.
-Úhh ez fájt vajon Damon-t minek nevezed ha én rohadék vagyok?- elkezdett rám mászni.Nem bírtam ledobni magamról olyan erős volt.Épp be akart nyúlni a pólóm alá mikor reccsent lent a padló.Amint leszállt rólam kiabálni kezdtem hátha Damon az .Jól sejtettem.Amint meghallotta hogy kiabálok fent termett.Gyorsan odaszaladtam hozzá és megöleltem.
-Mi a franc ütött beléd Stefan?
-Mit érdekel téged ez a maca?Nem ér semmit.Még le se akart velem feküdni.
-Te.....le akartál vele feküdni?- kérdezte Damon és az arca furcsává kezdett válni.De nem féltem tőle.Tőle sose félnék.Nem engedtem el még tovább szorítottam.Nem akartam hogy ez a mocsok megint megkaparintson.De Damon elengedett és megragadta Stefan nyakát.Egyik pillanatban még volt a másikban már nem volt Stefan.Damon gyorsan odaszaladt hozzám és megölelt.
-Jól vagy?Ugye nem bántott az a mocsok?
-Nem.Köszönöm hogy eljöttél értem.
-Akit szeretek általában megvédem.- mondta Damon majd megcsókolt.Amikor kimondta a szeretek szót elolvadtam.Nagyon jól esett én is mondani akartam neki de annyira csókolt hogy meg sem tudtam szólalni.A csókot a telefonom zavarta meg.
-Alaric az felveszem.
-Rendben.- mondta Damon és hátrébb állt.
-Haló?
-Szia Elena.Úgy gondoltam egy hétre elmegyünk Meredith-szel haza kéne jönnöd.
-Gondolom vigyázni Jane-re.- mondtam unott hanggal.
-Nem ő Alexa-nál fog aludni.Csak azért gyere haza hogy ne legyen üres a ház.
-Ó akkor rendben.Nem sokára ott leszek.Mikor indultok?
-Már most ülök be a kocsiba.Hívd fel Bonnie-t vagy Caroline-t hogy ne legyél egyedül.
-Ők most a pasiaikkal vannak.De nem baj majd találok társaságot.- mondtam és Damon-re mosolyogtam.
-Rendben na de le kell tennem, majd egy hét múlva.
-Szia jó utazást és üdvözlöm Meredith-t.
-Átadom.- és letette a telefont.Odamentem Damon-hoz és elmondtam a tervemet.Természetesen azonnal beleegyezett.Ki nem egyezne bele ha egy lány hívná magához egy hétre és csak övék a ház.Mielőtt még elmentünk volna hozzám Damon összepakolt pár cuccot.
-Nem muszáj hoznod ruhát.
-És akkor mit veszek fel?Egész héten ebben a ruhában leszek?
-Nem ha koszos leveszed és bedobjuk a mosógépbe addig pedig pucéron leszel.
-Jól gondolkozol de......
-Csak vicceltem.De milyen jó lett volna már.- mondtam nevetve és megcsókoltam.Persze reflexből leborúltunk az ágyra de megszakítottam a próbálkozást.
-Most már tényleg mennünk kell.- mondtam mosolyogva.
-Óóóóó.- mondta Damon és megcsókolt.Bezárt minden ajtót és ablakot és elindultunk.Persze az úton eszembe jutott Damon arca és képessége.Nem akarok rákérdezni mert elrontja a hetet de akkor is furcsa.Ha Stefan a közelében van akkor jön ki de ha velem van olyan gyenge mint egy virágszál.De ezzel most nem lehet elrontani a hetet majd a jövőhéten utána járok.Leparkolt a hátűzunk előtt majd kipakolta a cuccait és odajött hozzám.
-Főzzünk.
-Tudod hogy rosszul főzök.
-Te de nem én.Szóval nyomás a konyha.- mondta és rácsapott a fenekemre.
-Hé.Az az enyém magántulajdon.
-És kinek adod oda?
-Nem is tudom.- mondtam és odamentem hozzá megcsókoltam és odatettem a kezét a fenekemre.
-Szóval így működik.-mondta nevetve.Persze a főzésből semmi se lett.Feltett a konyha púltra és le nem vette a száját az enyémről.Közben azt vettem észre hogy ruha darabok hullanak szanaszét.Már épp a meltartót csatolta ki mikor csengettek.
-Most ez komoly?- mondtam felháborodva.Mindig ilyenkor.
-Nem muszáj kinyitni majd azt hiszik nem vagy itthon.
-De Damon ég a villany.- mondtam és lepattantam a púltról és az ajtóhoz vettem az irányt.Mikor kinyitottam Bonnie és Caroline állt ott.Mind a ketten egy egy sörösüveget tartottak a kezükben és hozták Matt-et és Jeremy-t is.Mikor megláttak nagyon csodálkoztak és tágra nyílt szemmel néztek.
-Mi az?- kérdeztem kiváncsian.
-Talán rosszkor jöttünk?- kérdezte Bonnie mosolyogva.
-Ami azt illeti igen.De mit bámúltok?:- kérdeztem idegesen.Ekkor vettem észre hogy melltartóba és nadrágba vagyok.
-Ó hoppá.- mondtam szégyenkezve.-Maradjatok itt mindjárt jövök.- mondtam és becsaptam az ajtót.
-Ki volt az?
-Bonnie Caroline és a pasijuk.Vegyél fel gyorsan valamit beengedem őket.- de már késő volt.Bejöttek maguktól és meglátták Damon-t félpucáron kigombolt nadrággal.Bonnie és Caroline mosolyogva bámultak minket Matt pedig csodálkozva.Hát igen Matt-el jártunk egy darabig.Sajnos még nem jutott túl rajtam.Ezért lehetett neki furcsa látvány.
-Mindjárt jövünk.- mondtam és megfogtam Damon kezét és fel az emeletre.
-Hogy lehetnek már ilyenek?Legszivesebben haza küldeném őket.- mondtam durcásan.Nagyon haragudtam rájuk amiért félbe szakították ami történt.
-Nyugi semmi gond majd ha elmennek folytatjuk.- mondta Damon és megcsókolt.Nagyon kevés kellett hogy ne teperjem le.Olyan jól csókol hogy nagyon nehéz megállni hogy ne fajúljon tovább a dolog.Persze csókoltam volna még egész éjjel ha Bonnie nem kopog az ajtón.Na jó most telt be a pohár.Ez pofátlanság volt.Mondtam hogy maradjon lent erre feljön.
-Bonnie mondtam hogy mindjárt megyünk.
-Én veszítettem a kő,papír,ollóban szóval nekem kellett feljönnöm.- mondta nevetve.Ekkor vettem észre hogy be van csípve.Gondolom voltak ma már pár helyen.
-Bonnie te be vagy rúgva?
-Mi?Nem, te vagy berúgva.Te nyitottál ránk melltartóban.- mondta nevetve.Lesegítettem a földszintre és leültünk tévét nézni.Persze mint ahogy a részegekre vall már az elején bealudt mind a négy.Felhívtam Bonnie anyját hogy vigye haza Bonnie-t és Caroline-t majd Samantha-t hogy vigye haza a két öccsét.Óráknak tünt míg eljöttek értük.Egy csomó piát és zacskót itt hagytak.Mi persze elkezdtük őket összeszedni.
-Mi ez csak nem tejszínhab?- mondtam Damon-re nézve mosolyogva.Ráfújtam a szájára és körbenyaltam.Majd kigomboltam az ingjét és a hasára fújtam.Onnan is lenyaltam és ahogy észrevettem Damon-nek tetszett.Majd vissza a szájához.Miközben nyaltam Damon az én ingemet kezdte kigombolni.Leoltottam a lámpát csak egy kisebb égett hogy nehogy azt higgyék hogy itthon vagyok.Damon gyorsan kivette a kezemből a tejszínhabot és ráfújta a hasamra.Elkezdte lenyalogatni amibe belenyögtem.Elkezdett hátrafelé tolni hogy lefeküdjünk a kanapéra de megbotlottam a matracba amin Bonnie és Caroline feküdt.
-Végül is ez is megteszi.- mondta Damon nevetve.Mikor az izmos teste hozzá ért az enyémhez rettentő jó érzés fogott el.Azt vettem észre hogy a nadrágot veszi le rólam.A combomra nyomott tejszínhabot és ott kezdte el nyalogatni.Mikor végzett feljött hozzám és hevesen csókolt.Közben én a nadrágját csatoltam majd ledobta magáról.A melltartómat is kicsatolta és eldobta jó messzire.
-Miért kellett olyan messzire?- mondtam mosolyogva.
-Hogy nehogy érte nyúlj.-mondta és ráfújta a tejszínhabot a mellemre.Természetesen ott is elkezdte nyalogatni.Majd végül lekapta rólam a bugyit is én pedig róla a boxerét és belém hatolt.Természetesen ez nyögést váltott ki belőlem.Közben csak csókolt és csókolt.A szánk egyszer sem tapadt el egymástól.Rettenetesen élveztem minden percet.És láttam rajta hogy ő is.Sajnos mint az szokott ilyenkor is történik valami.Csak most nem csengettek hanem hívtak.
-Ez-most-komoly?- mondtam mérgesen.
-Vedd csak fel.
-Dehogy veszem.- mondtam de a telefon csak csörgött.Odanyúltam hozzá de nem engedtem hogy Damon leszálljon rólam.
-Haló?- szóltam bele.
-Szia Elena minden rendben?- kérdezte Alaric ugyanis ő volt az.Damon közben nem hagyott elkezdett csikizni és tejszínhabot nyalogatott rólam.Elkezdem kuncogni amit Alaric meghallott.
-Van ott valaki Elena?
-Nem csak a tévében ment valami.- mondtam nevetve.Ilyenkor tudom Alaric milyen képet vág.Tudtam hogy nem hiszi el szóval nem is beszéltem tovább erről.
-Jane?Beszéltél már vele?- kérdezte Alaric.Nem értem miért megy nyaralni ha már aznap felhív és aggódik.
-Nem nem beszéltem még vele mert Bonnie-ék beállítottak tiszta részegen szóval hazaküldtük őket.- mondtam de nem vettem észre hogy többes számban beszéltem.
-Ki ti?
-Én meg...
-Ne hazudj Elena ugye van ott valaki.
-Nem Ric nincs itt senki.-még beszélni akartam de lemerült a telefonom.Szuper most biztos azt hiszi hogy direkt tettem le.
-Szerintem ha hazajön én kapok.- mondtam nevetve.De Damon csak egy tejszínhabos csókkal válaszolt.Leszállt rólam én pedig átöleltem a lábamat pedig az övével simítottam.Betakargatott én pedig elaludtam.
Arra keltem hogy valaki piszkál.Azt hittem Damon az de mikor felkeltem láttam hogy nem.
-Jane?- mondtam meglepetten.
-Szia te meg miért vagy meztelen?- kérdezte .
-Mit keresel itthon?
-Csak tejszínhabért jöttem.
-Minek az?
-Legyen titok.
-Hát az elfogyott menj el boltba.Itt van pénz nyomás.- hát igen a tejszínhab elfogyott és nem ment kárba.Damon-nel lenyaltuk egymásról.
-Na jó megyek szia.- mondta majd az ajtó felé vette az irányt.Szerencse hogy nem vette észre Damon-t mert tuti kitálal "apának".
-Jó reggelt napsugár.- mondta Damon mosolyogva.
-Napsugár?
-Te teszed fényessé a napomat.Ha meglátlak mindig jobb kedven van.
-Óóó elolvadok.- mondtam majd megcsókoltam.-Tudod mit nem öltözök fel.
-Mi?Így leszel meztelenül?
-Aha és te is.- mondtam és lerántottam róla a törülközőt.
-Rossz vagy Elena Gilbert.
-Te pedig imádnivaló.Ú basszus jön valaki nyomás fel.- mondtam és gyorsan felszaladtunk.Mikor felértünk gyorsan magamra kaptam egy egybe ruhát és lementem.És ki áll ott?
-Szia Elena.Kié ez a sok ruha?- kérdezte Stefan mosolyogva.
-Ha közelebb mersz jönni sikítok.
-Nyugi csak a hugodnak jöttem ruháért.
-Kinek?
-Mondtam már hogy jó ötlet a tejszínhab majd kipróbáljuk.
-Hagyd békén a hugom.- mondtam mérgesen de ő már nem volt ott.Úgy gondoltam nem szólok erről Damon-nek mert elrontja a hetet.
-Elment.-kiálltottam fel Damon-nek.Lejött és megölelt-A napunk annyiból állt hogy filmet néztünk és közben egymást kényeztettük.Természetesen volt minden .Ennyire jól még életemben nem éreztem magam.Most
már kimondhatom hogy szerelmes vagyok Damon-be.
-Szeretlek.- súgtam Damon fülébe.
-Én jobban.- mondta és nem hagyott szóhoz jutni mert megcsókolt.Megint csengettek.
-Mit szólnál ha leszerelnénk a csengőt?- mondtam mosolyogva.Kimentem és a rendőrök álltak ott.Erre már Damon is oda jött.
-Jó napot!Önök Mr.Saltzman hozzátartozói?
-Igen miért?- és ekkor olyan választ kaptam amire nem számítottam.
2012. március 10., szombat
4.fejezet
Elena csak ölelte Damon-t és nem akarta elengedni.Ezért Damon az ölébe vitte fel az emeletre.Letette egy ágyra.
-Nagyon fáj a karom.- mondta Elena majd Damon a karjára nézett és vérzett.
-Ezt hogy csinálta?Nem is kezedet hanem a torkodat fogta.
-De közben éreztem hogy a kezével végig karmolt az enyémen.- mondta Elena.Nagyon kábultan beszélt és nézett.-Damon.- mondta Elena félénken.
-Tessék mit szeretnél?
-Csak annyit hogy ne menjünk vissza a suliba legyünk itt.
-Ma péntek van Elena.
-Nem egy ideig.Légyszi.
-Oké nem megyünk.
-Kérdezhetek valamit?- mondta Elena.Körülbelül úgy nézett ki mint egy álmos kisgyerek.Nagyon megviselte ez az egész és fájt mindene.
-Persze.- mondta Damon lágy hangon.
-Miért nem akartál megcsókolni az elején?
-Majd holnap elmondom most csak próbálj meg pihenni.- mondta Damon de újra csörömpölést hallott.Nem tudta hogy nézze-e meg vagy maradjon ott Elena-val és védje meg.
-Mi volt ez?- kérdezte Elena most már éber hangon hisz nagyon megijedt.
-Elmegyek megnézem.
-Én is megyek.Ne hagy itt egyedül mert nagyon félek.- mondta Elena és megfogta Damon kezét.Damon nem ellenkezett magához ölelte és lementek.
-Amiért az előbb elküldtél beszámolok a barátnődnek a múltadról.
-Stefan most ez mire jó?Kit érdekel a múlt?- mondta Damon és Elena-ra nézett aki belesúgott a fülébe.
-Akármit mond nem változtatja meg amit érzek irántad.- mondta Elena amitől Damon-nek mosoly termett az arcán.
-Most mi van már arcmimikával kommunikáltok?
-Nyugi öcsi.Ne sirasd a múltat.
-Látom olyan barátnőt találtál aki melletted marad.De gondolkozz!Vajon ő is olyan lesz mint Anne?
-Fejezd már be te mocsok!
-Mert mi lesz?Megölsz?Úgy sem mernél a barátnőd előtt.- Damon épp ugrani készült amikor Elena megfogta a kezét amitől ő ellágyult.Nem ment sehova hanem ott állt Elena mellett.-Jó ha így játszunk.Felidéznék egy emléket.Egy jót amitől a drága Elena biztos elájul.-ekkor Damon-nek beugrott egy este.Egy este amit el akart felejteni.Sikerült is míg Stefan újra fel nem hozta.Semmiféleképpen nem akarta azt hogy Elena megtudja.Bármit megtesz azért hogy ez ne derüljön ki hisz szörnyű volt az egész.És ami a legrosszabb Elena-ra is vonatkozik.-Szóval mondjam?
-Mit kérsz cserébe?
-Elena-t.
-Mi?Őt nem.
-Akkor kezdem.Szóval Elena....
-Ne várj!És mi lenne ha megölhetnél?
-Mi?Damon....ne mit gondolsz?- mondta Elena és erősebben kezdte fogni Damon kezét nehogy elmenjen.
-Nyugi Elena nem lesz semmi baj.
-Nekem megfelel.- mondta Stefan ördögi mosollyal koronázva.Nem várt semmire gyorsan odaszaladt Damon-höz és megragadta a torkát amitől Damon elengedte Elena kezét.Stefan amilyen erősen csak bírta hozzá vágta a falhoz Damon-t.Damon mikor földre érkezett lerogyott Stefan pedig a tokánál fogva a falhoz szorította.
-Mit szólsz tesó az öcsid fog legyőzni.
-Nem tudsz megölni.- mondta Damon kábult hangon.
-Ó dehogynem.
-Itt nem az erőn van a hangsúly.
-Akkor?
-Legmélyen még mindig beismered hogy a bátyád vagyok és szeretsz.Ez fog megállítani abban hogy nem tudsz megölni.- Stefan egy szempillantás alatt eltünt Damon pedig lerogyott a földre.Elena gyorsan odaszaladt hozzá.Nagyon kisírt szeme volt ezért Damon szomorúan nézett rá.
-Damon.....jól vagy?
-Igen semmi baj.Ne sírj.- Elena nem tudta befejezni a sírást.Nagyon sok volt ez egyszerre neki de valahogy feldolgozta.
Másnap reggel Elena jól ébredt.A nap belevilágított a szemébe szóval Damon behúzta a függönyt.Felült az ágyból és észrevette hogy nincs rajta ruha.Kérdően nézett Damon-re.
-Ez mi?Miért vagyok pucér?
-Mert este úgy aludtál el hogy zuhanyzás után rögtön belefeküdtél az ágyba szóval törülközőben.Este meg biztos lecsúszott rólad.De jó tudni hogy meztelen nővel aludtam.- mondta Damon mosolyogva.Befeküdt Elena mellé az ágyba amitől Elena zavarba jött.
-Hé!Menj el hagy öltözzek fel.- mondta Elena mosolyogva.
-Veled aludtam mit akarsz?- mondta Damon.
-Te kis szemét.
-Te kis hisztizős.
-Ez fájt.- mondta Elena majd magára húzta Damon-t és elkezdte csókolni.
-Mit akarsz ebből kihozni?
-Befejezzük amit tegnap este nem sikerült.- mondta Elena majd elkezdte levenni Damon-ról a nadrágot.Végül mind a ketten teljesen pucérak voltak.Elena teste beleremegett amikor megérezte Damon puha testét és izmos hasát.Már attól nyögni kezdett.
Elena és Damon a konyhába ügyködtek összehozni valami kaját.Nem nagyon ment nekik inkább az egészet végig hülyéskedték.
-Úristen ez odaégett.- mondta Elena olyan hangon mint aki be lenne rúgva.
-Nem baj majd megesszük így.- mondta Damon.Elena nevetni kezdett.Damon elővett egy tejszínhabot és ráfújta Elena-ra.Elena rögtön kergetni kezdte Damon-t de az mindig elfutott.Majd végül elkapta és visszaadta neki.
-Felmegyek átöltözök.
-De hisz nincs is más ruhád.
-Kölcsönadod az egyik inged?- mondta Elena pimaszul mosolyogva.
-Tudod mikor első nap láttalak nem gondoltam hogy ennyire pimasz vagy.
-Akkor várj mert ha lejövök elmondom mi a tervem. -mondta Elena majd felszaladt a lépcsőn.A szekrényhez ment amiből elkezdte kikutatni az ingeket ki is vett egyet.Mikor fel akarta venni egy kéz nyúlt a szájához és kivánszorogtatta a házból.Majd az udvaron megszólalt.
-Ha a bátyám halállal nem akkor veled fog fizetni.- és elvonszolta Elena-t.
-Nagyon fáj a karom.- mondta Elena majd Damon a karjára nézett és vérzett.
-Ezt hogy csinálta?Nem is kezedet hanem a torkodat fogta.
-De közben éreztem hogy a kezével végig karmolt az enyémen.- mondta Elena.Nagyon kábultan beszélt és nézett.-Damon.- mondta Elena félénken.
-Tessék mit szeretnél?
-Csak annyit hogy ne menjünk vissza a suliba legyünk itt.
-Ma péntek van Elena.
-Nem egy ideig.Légyszi.
-Oké nem megyünk.
-Kérdezhetek valamit?- mondta Elena.Körülbelül úgy nézett ki mint egy álmos kisgyerek.Nagyon megviselte ez az egész és fájt mindene.
-Persze.- mondta Damon lágy hangon.
-Miért nem akartál megcsókolni az elején?
-Majd holnap elmondom most csak próbálj meg pihenni.- mondta Damon de újra csörömpölést hallott.Nem tudta hogy nézze-e meg vagy maradjon ott Elena-val és védje meg.
-Mi volt ez?- kérdezte Elena most már éber hangon hisz nagyon megijedt.
-Elmegyek megnézem.
-Én is megyek.Ne hagy itt egyedül mert nagyon félek.- mondta Elena és megfogta Damon kezét.Damon nem ellenkezett magához ölelte és lementek.
-Amiért az előbb elküldtél beszámolok a barátnődnek a múltadról.
-Stefan most ez mire jó?Kit érdekel a múlt?- mondta Damon és Elena-ra nézett aki belesúgott a fülébe.
-Akármit mond nem változtatja meg amit érzek irántad.- mondta Elena amitől Damon-nek mosoly termett az arcán.
-Most mi van már arcmimikával kommunikáltok?
-Nyugi öcsi.Ne sirasd a múltat.
-Látom olyan barátnőt találtál aki melletted marad.De gondolkozz!Vajon ő is olyan lesz mint Anne?
-Fejezd már be te mocsok!
-Mert mi lesz?Megölsz?Úgy sem mernél a barátnőd előtt.- Damon épp ugrani készült amikor Elena megfogta a kezét amitől ő ellágyult.Nem ment sehova hanem ott állt Elena mellett.-Jó ha így játszunk.Felidéznék egy emléket.Egy jót amitől a drága Elena biztos elájul.-ekkor Damon-nek beugrott egy este.Egy este amit el akart felejteni.Sikerült is míg Stefan újra fel nem hozta.Semmiféleképpen nem akarta azt hogy Elena megtudja.Bármit megtesz azért hogy ez ne derüljön ki hisz szörnyű volt az egész.És ami a legrosszabb Elena-ra is vonatkozik.-Szóval mondjam?
-Mit kérsz cserébe?
-Elena-t.
-Mi?Őt nem.
-Akkor kezdem.Szóval Elena....
-Ne várj!És mi lenne ha megölhetnél?
-Mi?Damon....ne mit gondolsz?- mondta Elena és erősebben kezdte fogni Damon kezét nehogy elmenjen.
-Nyugi Elena nem lesz semmi baj.
-Nekem megfelel.- mondta Stefan ördögi mosollyal koronázva.Nem várt semmire gyorsan odaszaladt Damon-höz és megragadta a torkát amitől Damon elengedte Elena kezét.Stefan amilyen erősen csak bírta hozzá vágta a falhoz Damon-t.Damon mikor földre érkezett lerogyott Stefan pedig a tokánál fogva a falhoz szorította.
-Mit szólsz tesó az öcsid fog legyőzni.
-Nem tudsz megölni.- mondta Damon kábult hangon.
-Ó dehogynem.
-Itt nem az erőn van a hangsúly.
-Akkor?
-Legmélyen még mindig beismered hogy a bátyád vagyok és szeretsz.Ez fog megállítani abban hogy nem tudsz megölni.- Stefan egy szempillantás alatt eltünt Damon pedig lerogyott a földre.Elena gyorsan odaszaladt hozzá.Nagyon kisírt szeme volt ezért Damon szomorúan nézett rá.
-Damon.....jól vagy?
-Igen semmi baj.Ne sírj.- Elena nem tudta befejezni a sírást.Nagyon sok volt ez egyszerre neki de valahogy feldolgozta.
Másnap reggel Elena jól ébredt.A nap belevilágított a szemébe szóval Damon behúzta a függönyt.Felült az ágyból és észrevette hogy nincs rajta ruha.Kérdően nézett Damon-re.
-Ez mi?Miért vagyok pucér?
-Mert este úgy aludtál el hogy zuhanyzás után rögtön belefeküdtél az ágyba szóval törülközőben.Este meg biztos lecsúszott rólad.De jó tudni hogy meztelen nővel aludtam.- mondta Damon mosolyogva.Befeküdt Elena mellé az ágyba amitől Elena zavarba jött.
-Hé!Menj el hagy öltözzek fel.- mondta Elena mosolyogva.
-Veled aludtam mit akarsz?- mondta Damon.
-Te kis szemét.
-Te kis hisztizős.
-Ez fájt.- mondta Elena majd magára húzta Damon-t és elkezdte csókolni.
-Mit akarsz ebből kihozni?
-Befejezzük amit tegnap este nem sikerült.- mondta Elena majd elkezdte levenni Damon-ról a nadrágot.Végül mind a ketten teljesen pucérak voltak.Elena teste beleremegett amikor megérezte Damon puha testét és izmos hasát.Már attól nyögni kezdett.
Elena és Damon a konyhába ügyködtek összehozni valami kaját.Nem nagyon ment nekik inkább az egészet végig hülyéskedték.
-Úristen ez odaégett.- mondta Elena olyan hangon mint aki be lenne rúgva.
-Nem baj majd megesszük így.- mondta Damon.Elena nevetni kezdett.Damon elővett egy tejszínhabot és ráfújta Elena-ra.Elena rögtön kergetni kezdte Damon-t de az mindig elfutott.Majd végül elkapta és visszaadta neki.
-Felmegyek átöltözök.
-De hisz nincs is más ruhád.
-Kölcsönadod az egyik inged?- mondta Elena pimaszul mosolyogva.
-Tudod mikor első nap láttalak nem gondoltam hogy ennyire pimasz vagy.
-Akkor várj mert ha lejövök elmondom mi a tervem. -mondta Elena majd felszaladt a lépcsőn.A szekrényhez ment amiből elkezdte kikutatni az ingeket ki is vett egyet.Mikor fel akarta venni egy kéz nyúlt a szájához és kivánszorogtatta a házból.Majd az udvaron megszólalt.
-Ha a bátyám halállal nem akkor veled fog fizetni.- és elvonszolta Elena-t.
2012. március 9., péntek
3.fejezet
-Jó reggel minden kedves Mystic Falls-i egyetemistának.Fél hét van szóval siessenek és nyomás órára.- mondta a bemondó.
Elena nagy nehezen kinyitotta szemét.Mikor felnézett még mindig Damon-t ölelte aki mosolyogva nézett rá.
-Jól aludtál?- kérdezte Damon fáradt hangon.
-Nagyon csak ne kellett volna felkelni.- mondta mosolyogva.Sokáig nézték egymást.A romantikus pillanatot Bonnie zavarta meg.
-Bocsika hogy zavarok de Elena beszélnünk kell.- mondta mire Elena és Damon gyorsan felpattant.
-Ó igen!Szia Bonnie.Mindjárt megyek csak felöltözök.
-Rendben.- Elena bement a fürdőszobába Damon pedig a konyhába."Basszus kint hagytam a nadrágom!"Mondta magában de hangosan Elena.Kimehetett volna a pizsama nadrágjában de beleesett a vízbe szóval azt nem tudta felvenni.Kénytelen volt kimenni egy szál felsőben.Próbált halk lenni ami sikerült is csak Damon épp akkor ment a ruhájáért félpucéron.
-Bocs nem tudtam hogy itt vagy.- mondta Damon.
-Öhm...nem baj szólnom kellett volna.Most ha nem gond bemegyek.
-Óh persze menj csak.- mondta Damon.Elena mikor belépett a fürdőszobába csak egy valami jutott eszébe."Ah de jó teste van elájulok!"Ezt egy kicsit hangosan mondta ki és Damon hallotta.Ő csak elmosolyodott és annyit kiáltott be.
-Kösz!Neked meg jó lábad.- Elena egy kicsit elpirult.Ezután szégyellt ki menni de muszáj volt.Kiment de Damon nem volt ott.Egy kicsit megnyugodott de tudta hogy este úgy is találkozni fog vele.A folyosón a mérges Bonnie várta.
-A pasid már vagy fél órája kijött mit csináltál.
-Történt egy kis kellemetlen dolog.- mondta Elena és már úgy érezte muszáj elmondania Bonnie-nak mit érez Damon iránt.-Hány óra van?
-Hét miért?
-Akkor még van időnk bejössz?
-Persze de miért?Elena valamit nem mondanál el?
-Azért jössz be hogy elmondjam.
-Oké.- bementek a szobába ahol Elena leültette Bonnie-t egy székre és belevágott.
-Szóval.Igen szerelmes vagyok Damon-be.
-Huh tudtam egy ilyen helyes pasiba hogyne éennél mesélj még.
-Nos tegnap előtt majdnem csókolóztunk tegnap pedig úgy aludtunk el hogy öleltük egymást.
-Akkor ez azt jelenti hogy jártok?
-Nem nem járunk Bonnie.De ma reggel láttam félpucéron.
-Ah ne!!!!Te miért kaptál egy helyes pasit?Én... én meg Ms. Idegesítő be nem áll a szám Samantha-t.
-Na de menjünk be kell érnünk órára.- mikor kimentek az ajtón Damon épp akkor jött visszafelé.
-Szia át te hova tüntél?
-Sehova.Csak megvártam míg felöltözöl.Meg hívtak.
-Óh történt valami?
-Jah történt valami szörnyű.
-Mi?
-Majd elmondom később most megyek a cuccomért.- mondta majd elment.Elena aggódva nézett a fiúra vajon mi lehet a baja.
Az órák nagyon lassan teltek.Elena számára napoknak tünt.Végre mikor megszólalt az utolsó csengő 2 órakor megjött a kedve.Megkereste Damon-t akit meg is talált.
-Szia nem megyünk el valahova?
-De.Nem lehetne hozzánk valamit el kell intéznem?
-De persze hogy mehetünk.- mondta Elena majd beültek a kocsiba és elmentek Damon házához.
-Nézelődj vagy csinálj bármit mindjárt jövök.
-Oké- mondta Elena.Egy hatalmas nagy nappali volt a ház közepán.A nappali közepén pedig egy kandalló amit Damon nem rég gyújtott be..Alig telt egy öt perc Damon már lent is volt.
-Tudod mondtam hogy van egy szörnyű dolog.
-Aha.Mi az?Damon nekem bármit elmondhatsz.
-Nos sz öcsikém hazajött.
-De hát ez nagyon jó.
-Nem nem hinném.Ha ő hazajön valamit akar.
-Mit akar?
-Nem tudom Elena ez idegesít.Ő mindent tud.Minden lépésemet.
-Damon nyugodj le.Nem lesz semmi baj.- mondta Elena majd megölelte Damon-t.
-Olyan kedves vagy velem pedig semmit sem tudsz rólam.
-De még is úgy érzem hogy igen.Kedves vagy és megértő.
-Igen meg jó a testem.- mondta nevetve.
-Nekem meg a lábam.- mondta Elena.Damon megsimította az arcát és Elena közelebb hajolt hozzá.Damon el akart fordulni de Elena nem engedte és megcsókolta.Elena beleült Damon ölébe és elkezdte levenni a pólóját Damon pedig az övét.Már a nadrágot vette volna le mikor egy hang jött a hátuk mögül.
-Látom bátyó találtál magnak egy macát.- jött a hang a mitől Elena megijedt.Damon gyorsan egy takarót dobott a hátára hogy eltakarja.Majd odasúgott Elena-nak.
-Takard el magad és bármi történjen ne menj el mögülem értetted?- erre csak ühüm volt a válasz.Damon felállt és az öccse elé ment.
-Hogy merészelsz csak így idejönni?
-Gondoltam benézek de ahogy látom rosszkor jöttem ugye drága?
-Elena nem beszél neked.És te most szépen elmész.- Damon öccse az ajtó felé ment.Mikor egyszer csak megfordult és rettenetes sebességgel Elena-t hozzá vágta a falhoz.Damon ugyan ilyen gyorsasággal eldobta az öccsét az padig egy pillanat alatt eltünt.Damon gyorsan odaszaladt Elena-hoz és megölelte.
-Jól vagy?
-Aha.- mondta Elena félénken.
-Semmi baj ne élj itt senki sem bánthat rendben?- mondta Damon de Elena csak szorosan ölelte és nem akarta elengedni.
Damon öccse Stefan
Elena nagy nehezen kinyitotta szemét.Mikor felnézett még mindig Damon-t ölelte aki mosolyogva nézett rá.
-Jól aludtál?- kérdezte Damon fáradt hangon.
-Nagyon csak ne kellett volna felkelni.- mondta mosolyogva.Sokáig nézték egymást.A romantikus pillanatot Bonnie zavarta meg.
-Bocsika hogy zavarok de Elena beszélnünk kell.- mondta mire Elena és Damon gyorsan felpattant.
-Ó igen!Szia Bonnie.Mindjárt megyek csak felöltözök.
-Rendben.- Elena bement a fürdőszobába Damon pedig a konyhába."Basszus kint hagytam a nadrágom!"Mondta magában de hangosan Elena.Kimehetett volna a pizsama nadrágjában de beleesett a vízbe szóval azt nem tudta felvenni.Kénytelen volt kimenni egy szál felsőben.Próbált halk lenni ami sikerült is csak Damon épp akkor ment a ruhájáért félpucéron.
-Bocs nem tudtam hogy itt vagy.- mondta Damon.
-Öhm...nem baj szólnom kellett volna.Most ha nem gond bemegyek.
-Óh persze menj csak.- mondta Damon.Elena mikor belépett a fürdőszobába csak egy valami jutott eszébe."Ah de jó teste van elájulok!"Ezt egy kicsit hangosan mondta ki és Damon hallotta.Ő csak elmosolyodott és annyit kiáltott be.
-Kösz!Neked meg jó lábad.- Elena egy kicsit elpirult.Ezután szégyellt ki menni de muszáj volt.Kiment de Damon nem volt ott.Egy kicsit megnyugodott de tudta hogy este úgy is találkozni fog vele.A folyosón a mérges Bonnie várta.
-A pasid már vagy fél órája kijött mit csináltál.
-Történt egy kis kellemetlen dolog.- mondta Elena és már úgy érezte muszáj elmondania Bonnie-nak mit érez Damon iránt.-Hány óra van?
-Hét miért?
-Akkor még van időnk bejössz?
-Persze de miért?Elena valamit nem mondanál el?
-Azért jössz be hogy elmondjam.
-Oké.- bementek a szobába ahol Elena leültette Bonnie-t egy székre és belevágott.
-Szóval.Igen szerelmes vagyok Damon-be.
-Huh tudtam egy ilyen helyes pasiba hogyne éennél mesélj még.
-Nos tegnap előtt majdnem csókolóztunk tegnap pedig úgy aludtunk el hogy öleltük egymást.
-Akkor ez azt jelenti hogy jártok?
-Nem nem járunk Bonnie.De ma reggel láttam félpucéron.
-Ah ne!!!!Te miért kaptál egy helyes pasit?Én... én meg Ms. Idegesítő be nem áll a szám Samantha-t.
-Na de menjünk be kell érnünk órára.- mikor kimentek az ajtón Damon épp akkor jött visszafelé.
-Szia át te hova tüntél?
-Sehova.Csak megvártam míg felöltözöl.Meg hívtak.
-Óh történt valami?
-Jah történt valami szörnyű.
-Mi?
-Majd elmondom később most megyek a cuccomért.- mondta majd elment.Elena aggódva nézett a fiúra vajon mi lehet a baja.
Az órák nagyon lassan teltek.Elena számára napoknak tünt.Végre mikor megszólalt az utolsó csengő 2 órakor megjött a kedve.Megkereste Damon-t akit meg is talált.
-Szia nem megyünk el valahova?
-De.Nem lehetne hozzánk valamit el kell intéznem?
-De persze hogy mehetünk.- mondta Elena majd beültek a kocsiba és elmentek Damon házához.
-Nézelődj vagy csinálj bármit mindjárt jövök.
-Oké- mondta Elena.Egy hatalmas nagy nappali volt a ház közepán.A nappali közepén pedig egy kandalló amit Damon nem rég gyújtott be..Alig telt egy öt perc Damon már lent is volt.
-Tudod mondtam hogy van egy szörnyű dolog.
-Aha.Mi az?Damon nekem bármit elmondhatsz.
-Nos sz öcsikém hazajött.
-De hát ez nagyon jó.
-Nem nem hinném.Ha ő hazajön valamit akar.
-Mit akar?
-Nem tudom Elena ez idegesít.Ő mindent tud.Minden lépésemet.
-Damon nyugodj le.Nem lesz semmi baj.- mondta Elena majd megölelte Damon-t.
-Olyan kedves vagy velem pedig semmit sem tudsz rólam.
-De még is úgy érzem hogy igen.Kedves vagy és megértő.
-Igen meg jó a testem.- mondta nevetve.
-Nekem meg a lábam.- mondta Elena.Damon megsimította az arcát és Elena közelebb hajolt hozzá.Damon el akart fordulni de Elena nem engedte és megcsókolta.Elena beleült Damon ölébe és elkezdte levenni a pólóját Damon pedig az övét.Már a nadrágot vette volna le mikor egy hang jött a hátuk mögül.
-Látom bátyó találtál magnak egy macát.- jött a hang a mitől Elena megijedt.Damon gyorsan egy takarót dobott a hátára hogy eltakarja.Majd odasúgott Elena-nak.
-Takard el magad és bármi történjen ne menj el mögülem értetted?- erre csak ühüm volt a válasz.Damon felállt és az öccse elé ment.
-Hogy merészelsz csak így idejönni?
-Gondoltam benézek de ahogy látom rosszkor jöttem ugye drága?
-Elena nem beszél neked.És te most szépen elmész.- Damon öccse az ajtó felé ment.Mikor egyszer csak megfordult és rettenetes sebességgel Elena-t hozzá vágta a falhoz.Damon ugyan ilyen gyorsasággal eldobta az öccsét az padig egy pillanat alatt eltünt.Damon gyorsan odaszaladt Elena-hoz és megölelte.
-Jól vagy?
-Aha.- mondta Elena félénken.
-Semmi baj ne élj itt senki sem bánthat rendben?- mondta Damon de Elena csak szorosan ölelte és nem akarta elengedni.
2012. március 8., csütörtök
2.fejezet
A szájuk csak egyre közeledett közeledett.
-Öhm szóval akkor tanuljunk.- mondta Damon.
-Igen.Tanuljunk.Azért jöttem.- mondta Elena majd leült az ágyra és elkezdte nézni a könyvet.De valahogy nem ment a tanulás.Ezek után nem.-Figyelj haza megyek és befejezem.
-Biztos?
-Igen.Megoldom.
-Rendben akkor szia.- mondta Damon.Elena az ajtó felé ment.Egy kicsit bántotta hogy Damon nem kiséri ki de lehet így jobb.Beült a kocsiba és hazament.
-Szia hol voltál azt mondtad hat előtt hazajössz mi történt?
-Csak találkoztam a társammal a Grill-ben és már onnan elmentünk hozzá.
-De azért szólhattál volna.
-Nézd semmi erőm nincs most veszekedni.Ráadásul be kell fejeznem ezt a projectet szóval szia.
-Jól van nem kell magad felhúzni.
-Nem is húztam.- mondta majd felment a lépcsőn.Amint felért a telefonja rögtön csörögni kezdett.De nem volt ereje felvenni.Inkább hagyta hagy csörögjön.Nekiállt a projctnek és próbált rákoncentrálni még ha nem is ment olyan könnyen.
Másnap reggel....
-Elena kelj fel menni kell az egyetemre.- Elena nagy nehezen felkelt.Elvégezte a reggeli tendőket és lement.Ric éppen reggelit csinált.Jane telefonált.Lement és Ric letámadta a reggelivel.
-Gyere egyél.Rántotta tudom hogy szereted.
-Igen szeretem is.Köszönöm hogy csináltál.- mondta Elena bár hangjában némi szomorúság és nem törődömség hallatszott.
-Látom bánt valami kivele.
-Semmi komolyan nagyon jól vagyok nincs semmi baj.Ha most egy kicsit durcás vagyok az azért van mert tegnap sokáig csináltam a projectet.Ennyi.
-Rendben megértem.- mondta Ric de húzott egyet a szemöldökén amit Elena észrevett és ugyanezt tette.
-Mennem kell mert elkések.Majd jövök sziasztok.
-Ne várj.- kiáltott Elena után Jane.
-Igen mondjad nem nagyon érek rá.
-Tegnap valaki keresett.
-Mikor?- mondta Elena és meglepettség jött elő rajta.
-Este mikor aludtál.
-Ki volt az Jane?
-Damon Laurens.
-Mit akart?
-Beszélni akart veled de mondtam neki hogy már alszol.Erre azt mondta hogy majd ma találkoztok és beszéltek.
-Tényleg ezt mondta?Sziasztok mennem kell sietek.- mondta Elena és szinte szaladva ment a kocsi felé.
-Szia Elena hol voltál tegnap kerestelek?
-Nem tudom nem láttad Damon-t.Mennem kell szia.
-Mi?Elena összevissza beszélsz.- ezt már Elena nem hallotta hisz rohanva kereste Damon-t akit még mindig nem talált.Majd befutott egy terembe ahol végül megtalálta.Ott ült egyedül és írt.Elena lassan közeledett hozzá.
-Szia.
-Ó szia.Hát te?
-Szerinted?Idejárok.- mondta nevetve.
-Ja igen.
-Miért voltál nálunk tegnap?
-Ó.....hát a project miatt hogy hogy áll.Tudod nem nagyon hagyott aludni hhogy helyettem is te dolgozol.
-Ó igazán semmiség nincs jobb dolgom.
-Arra gondoltam hogy ma átjöhetnél.Beszélgetnénk megnéznénk egy filmet tudod a szokásos.
-Rendben.Miért ne?Jah és itt a project remélem megfelel.
-Persze hogy megfelel ezek után ez a minimum.
-Köszi.Ó menni kell valami összehívás van jössz.
-Persze.- mondta majd felállt és elmentek ketten.A színpados teremben nagy volt a sűrgéd forgás-Mindenki kereste a helyét.Elena és Damon egymás mellé ült.Messze ültek Bonni-tól.Akin látszott hogy haragszik Elena-ra amiért faképnél hagyta.
-Kedves diákok.A ti érdeketekben egy újabb szabályt vezettünk be.Méghozzá a következőt.Építettünk egy kollégiumot.Ahhoz hogy biztosak legyünk benne mindanyian szorgalmasan tanultok be kell költöznötök.A szobák két személyesek.Nem ti döntitek el kivel legyetek egy szobában.Mindenki azzal lesz akit a projecthez kijelöltünk hozzá.Szóval mindenki tudja kivel van a beköltözés ma történik szóval mindenki mars haza a cuccokért.
-Szóval egy szobában leszünk.
-Igen mert van valami gond ezzel?- kérdezte Damon.
-Nem csak tudod fiú vagy.
-Nyugi nem fogok leskelődni.
-Jó remélem is.Ha nem gond megkersem a barátnőmet szegénynek igen idegesítő szobatársa van megyek megvígasztalom.
-Persze menj csak én addig hazamegyek bepakolni.
-Rendben akkor még találkozunk.- elment Damon Elena padig elment megkeresni Bonnie-t akit kis időb belül meg is talált.
-Szia.Sajnálom hogy így alakult.
-Mi?
-Hogy Samanatha tudod vele kell laknod.
-Jah azt hittem azért mert csak így itt hagytál.
-Ja az.Bocs oda kellett adnom Damon-nek a projectet és mikor odaadtam pedig szóltak szóval így alakult.
-Még mindig nem találkoztam ezzel a Damon-nel mikor fogok.
-Biztos nem sokára elvégre egy suliba jártok.- mondta Elena mire megcsörrent a telefonja.-Bocsi ezt fel kell vennem.
-Hallo?
-Szia Elena.Arra gondoltam hogy majd érted megyek és elviszlek a suliba.
-Rendben .
-Hányra menjek?
-Nem is tudom olyan 3-ra.Az jó?
-Persze akkor ott leszek.Szia.
-Szia.- majd letette a telefont és Bonnie mosolyogva nézett rá.
-Ez mi volt ez?
-Semmi.
-Elena....
-Mondom hogy semmi.
-Rendben te tudod.Na megyek haza összepakolni.Te is jössz?
-Aha persze megyek.- majd mind a ketten hazamentek.Alaric kérdően nézett Elena-ra hogy miért van már ilyen hamar itthon.
-Képzeld van egy kollégiuma a sulinak és ott fogunk lakni.
-Komolyan?
-Tiszta üres lesz a ház.
-Majd Jane elhozza a barátnőit pizsipartira.
-Jó inkább menj el és pakolj össze.Mjad ha kész vagy szólj és elviszlek.
-Nem kell valaki elvisz.Hány óra van?
-Fél három miért?
-Ú akkor sietnem kell.Mindjárt jövök.
-Rendben.- mondta Alaric olyan nekem tök mindegy hangzással.Elena gyorsan felszaladt az emeletre és mindent bepakolt ami számított.Sietett nehogy akkor is pakoljon amikor Damon megjön és várakoztassa.El is készült.Még van öt perce.Vagyis ezt állapította meg mikor ránézett az órára.Lement és Alaric segített neki minden cuccot lehozni.Nem sokkal később dudáltak.
-Ez nekem szól.Szia Ric majd Pénteken.
-Rendben szia.- majd kiment az ajtón.A kocsiban Damon már várta és amint meglátta mosolygott.Kiszállt a kocsiból.
-Segítek.Jó sok cuccot hoztál kétszer kellesz fordulni hogy felvigyük.
-Ah bocsi de nem tudtam eldönteni mit hozzak meg mit nem.- mondta majd Damon rámosolygott.Bepakoltak a kocsiba és elindultak az egyetemre-Mikor megérkeztek valahogy sikerült egyszerre felvinni minden cuccot.Mikor bepakoltak a szobákba beszerelt mikrofon megszólalt.
-Kedves gyerekek.Fél 5 van ami azt jelenti hogy fél órátok van elintézni mindent ami az iskola területén kívül van.Most nincs semmi tanulni való de meg kell szoknotok hogy 5 órától nem hagyjátok el a szobátokat csak nagyon különleges alkalmakból.Jó estét kívánunk mindenkinek.
-Ez most viccel 5 órától?
-Hát....ezt nehéz lesz betartani de megoldjuk.Még szerencse hogy ilyen jó társaság vagy Elena.- mondta Damon mosolyogva.
-Te is jó társaság vagy Damon.- mondta Elena nevetve.Ekkor Bonnie lépett be.
-Sziasztok.Szóval te vagy Damon.
-Igen.Te pedig Bonnie a legjobb barát.
-Igen.Nos jó estét nektek Elena majd dumcsizunk.Szia Damon örültem a találkozásnak.
-Hát.. igen ő lenne Bonnie egy kicsit furcsa de ha jobban megismered akkor más lesz.
-Nem gond de szimpatikus ha úgy vesszük.
-Egyébként észrevetted hogy egy 2 személyes ágyunk van.
-Hát igen de majd megoldjuk.
Este....
-Nos akkor én alszok jobb te bal oldalt úgy jó?
-Persze.- mondta Elena.Majd lefeküdtek.
-Ki kapcsolja le a villanyt?
-Nem tudom sorsoljuk ki.
-Mi?Az nem dedós?
-Egyébként észrevetted milyen hülyeségeket beszélünk?- mondta Elena majd Damon felé fordult.
-Ja de tök vicces.- mondta Damon majd végig simította a kezét Elena arcán.Elena pedig becsukta a szemét.
-Otthon hagytam a macimat.- mondta Elena nevetve.
-Szegény maci ma egyedül alszik.Legyek én az új macid?- mondta Damon mosolyogva.
-Aha.- majd Elena odabújt Damon-höz és megölelte.
-Öhm szóval akkor tanuljunk.- mondta Damon.
-Igen.Tanuljunk.Azért jöttem.- mondta Elena majd leült az ágyra és elkezdte nézni a könyvet.De valahogy nem ment a tanulás.Ezek után nem.-Figyelj haza megyek és befejezem.
-Biztos?
-Igen.Megoldom.
-Rendben akkor szia.- mondta Damon.Elena az ajtó felé ment.Egy kicsit bántotta hogy Damon nem kiséri ki de lehet így jobb.Beült a kocsiba és hazament.
-Szia hol voltál azt mondtad hat előtt hazajössz mi történt?
-Csak találkoztam a társammal a Grill-ben és már onnan elmentünk hozzá.
-De azért szólhattál volna.
-Nézd semmi erőm nincs most veszekedni.Ráadásul be kell fejeznem ezt a projectet szóval szia.
-Jól van nem kell magad felhúzni.
-Nem is húztam.- mondta majd felment a lépcsőn.Amint felért a telefonja rögtön csörögni kezdett.De nem volt ereje felvenni.Inkább hagyta hagy csörögjön.Nekiállt a projctnek és próbált rákoncentrálni még ha nem is ment olyan könnyen.
Másnap reggel....
-Elena kelj fel menni kell az egyetemre.- Elena nagy nehezen felkelt.Elvégezte a reggeli tendőket és lement.Ric éppen reggelit csinált.Jane telefonált.Lement és Ric letámadta a reggelivel.
-Gyere egyél.Rántotta tudom hogy szereted.
-Igen szeretem is.Köszönöm hogy csináltál.- mondta Elena bár hangjában némi szomorúság és nem törődömség hallatszott.
-Látom bánt valami kivele.
-Semmi komolyan nagyon jól vagyok nincs semmi baj.Ha most egy kicsit durcás vagyok az azért van mert tegnap sokáig csináltam a projectet.Ennyi.
-Rendben megértem.- mondta Ric de húzott egyet a szemöldökén amit Elena észrevett és ugyanezt tette.
-Mennem kell mert elkések.Majd jövök sziasztok.
-Ne várj.- kiáltott Elena után Jane.
-Igen mondjad nem nagyon érek rá.
-Tegnap valaki keresett.
-Mikor?- mondta Elena és meglepettség jött elő rajta.
-Este mikor aludtál.
-Ki volt az Jane?
-Damon Laurens.
-Mit akart?
-Beszélni akart veled de mondtam neki hogy már alszol.Erre azt mondta hogy majd ma találkoztok és beszéltek.
-Tényleg ezt mondta?Sziasztok mennem kell sietek.- mondta Elena és szinte szaladva ment a kocsi felé.
-Szia Elena hol voltál tegnap kerestelek?
-Nem tudom nem láttad Damon-t.Mennem kell szia.
-Mi?Elena összevissza beszélsz.- ezt már Elena nem hallotta hisz rohanva kereste Damon-t akit még mindig nem talált.Majd befutott egy terembe ahol végül megtalálta.Ott ült egyedül és írt.Elena lassan közeledett hozzá.
-Szia.
-Ó szia.Hát te?
-Szerinted?Idejárok.- mondta nevetve.
-Ja igen.
-Miért voltál nálunk tegnap?
-Ó.....hát a project miatt hogy hogy áll.Tudod nem nagyon hagyott aludni hhogy helyettem is te dolgozol.
-Ó igazán semmiség nincs jobb dolgom.
-Arra gondoltam hogy ma átjöhetnél.Beszélgetnénk megnéznénk egy filmet tudod a szokásos.
-Rendben.Miért ne?Jah és itt a project remélem megfelel.
-Persze hogy megfelel ezek után ez a minimum.
-Köszi.Ó menni kell valami összehívás van jössz.
-Persze.- mondta majd felállt és elmentek ketten.A színpados teremben nagy volt a sűrgéd forgás-Mindenki kereste a helyét.Elena és Damon egymás mellé ült.Messze ültek Bonni-tól.Akin látszott hogy haragszik Elena-ra amiért faképnél hagyta.
-Kedves diákok.A ti érdeketekben egy újabb szabályt vezettünk be.Méghozzá a következőt.Építettünk egy kollégiumot.Ahhoz hogy biztosak legyünk benne mindanyian szorgalmasan tanultok be kell költöznötök.A szobák két személyesek.Nem ti döntitek el kivel legyetek egy szobában.Mindenki azzal lesz akit a projecthez kijelöltünk hozzá.Szóval mindenki tudja kivel van a beköltözés ma történik szóval mindenki mars haza a cuccokért.
-Szóval egy szobában leszünk.
-Igen mert van valami gond ezzel?- kérdezte Damon.
-Nem csak tudod fiú vagy.
-Nyugi nem fogok leskelődni.
-Jó remélem is.Ha nem gond megkersem a barátnőmet szegénynek igen idegesítő szobatársa van megyek megvígasztalom.
-Persze menj csak én addig hazamegyek bepakolni.
-Rendben akkor még találkozunk.- elment Damon Elena padig elment megkeresni Bonnie-t akit kis időb belül meg is talált.
-Szia.Sajnálom hogy így alakult.
-Mi?
-Hogy Samanatha tudod vele kell laknod.
-Jah azt hittem azért mert csak így itt hagytál.
-Ja az.Bocs oda kellett adnom Damon-nek a projectet és mikor odaadtam pedig szóltak szóval így alakult.
-Még mindig nem találkoztam ezzel a Damon-nel mikor fogok.
-Biztos nem sokára elvégre egy suliba jártok.- mondta Elena mire megcsörrent a telefonja.-Bocsi ezt fel kell vennem.
-Hallo?
-Szia Elena.Arra gondoltam hogy majd érted megyek és elviszlek a suliba.
-Rendben .
-Hányra menjek?
-Nem is tudom olyan 3-ra.Az jó?
-Persze akkor ott leszek.Szia.
-Szia.- majd letette a telefont és Bonnie mosolyogva nézett rá.
-Ez mi volt ez?
-Semmi.
-Elena....
-Mondom hogy semmi.
-Rendben te tudod.Na megyek haza összepakolni.Te is jössz?
-Aha persze megyek.- majd mind a ketten hazamentek.Alaric kérdően nézett Elena-ra hogy miért van már ilyen hamar itthon.
-Képzeld van egy kollégiuma a sulinak és ott fogunk lakni.
-Komolyan?
-Tiszta üres lesz a ház.
-Majd Jane elhozza a barátnőit pizsipartira.
-Jó inkább menj el és pakolj össze.Mjad ha kész vagy szólj és elviszlek.
-Nem kell valaki elvisz.Hány óra van?
-Fél három miért?
-Ú akkor sietnem kell.Mindjárt jövök.
-Rendben.- mondta Alaric olyan nekem tök mindegy hangzással.Elena gyorsan felszaladt az emeletre és mindent bepakolt ami számított.Sietett nehogy akkor is pakoljon amikor Damon megjön és várakoztassa.El is készült.Még van öt perce.Vagyis ezt állapította meg mikor ránézett az órára.Lement és Alaric segített neki minden cuccot lehozni.Nem sokkal később dudáltak.
-Ez nekem szól.Szia Ric majd Pénteken.
-Rendben szia.- majd kiment az ajtón.A kocsiban Damon már várta és amint meglátta mosolygott.Kiszállt a kocsiból.
-Segítek.Jó sok cuccot hoztál kétszer kellesz fordulni hogy felvigyük.
-Ah bocsi de nem tudtam eldönteni mit hozzak meg mit nem.- mondta majd Damon rámosolygott.Bepakoltak a kocsiba és elindultak az egyetemre-Mikor megérkeztek valahogy sikerült egyszerre felvinni minden cuccot.Mikor bepakoltak a szobákba beszerelt mikrofon megszólalt.
-Kedves gyerekek.Fél 5 van ami azt jelenti hogy fél órátok van elintézni mindent ami az iskola területén kívül van.Most nincs semmi tanulni való de meg kell szoknotok hogy 5 órától nem hagyjátok el a szobátokat csak nagyon különleges alkalmakból.Jó estét kívánunk mindenkinek.
-Ez most viccel 5 órától?
-Hát....ezt nehéz lesz betartani de megoldjuk.Még szerencse hogy ilyen jó társaság vagy Elena.- mondta Damon mosolyogva.
-Te is jó társaság vagy Damon.- mondta Elena nevetve.Ekkor Bonnie lépett be.
-Sziasztok.Szóval te vagy Damon.
-Igen.Te pedig Bonnie a legjobb barát.
-Igen.Nos jó estét nektek Elena majd dumcsizunk.Szia Damon örültem a találkozásnak.
-Hát.. igen ő lenne Bonnie egy kicsit furcsa de ha jobban megismered akkor más lesz.
-Nem gond de szimpatikus ha úgy vesszük.
-Egyébként észrevetted hogy egy 2 személyes ágyunk van.
-Hát igen de majd megoldjuk.
Este....
-Nos akkor én alszok jobb te bal oldalt úgy jó?
-Persze.- mondta Elena.Majd lefeküdtek.
-Ki kapcsolja le a villanyt?
-Nem tudom sorsoljuk ki.
-Mi?Az nem dedós?
-Egyébként észrevetted milyen hülyeségeket beszélünk?- mondta Elena majd Damon felé fordult.
-Ja de tök vicces.- mondta Damon majd végig simította a kezét Elena arcán.Elena pedig becsukta a szemét.
-Otthon hagytam a macimat.- mondta Elena nevetve.
-Szegény maci ma egyedül alszik.Legyek én az új macid?- mondta Damon mosolyogva.
-Aha.- majd Elena odabújt Damon-höz és megölelte.
1.fejezet
Elena A nevem Elena Robertson.19 éves vagyok és egy kis városban Mystic Falls-ban élek.Van egy húgom Jane.Szüleim meghaltak még mikor kicsik voltunk szóval nem nagyon ismertük őket.Most anya testvére Alaric nevel minket.Legjobb barátnőm Bonnie de mivel 2 évvel fiatalabb testvére Caroline mindenhova elkíséri ő is jó barátnőm lett.Pasik terén nem én vagyok a legszerencsésebb.Volt már egy de ő megcsalt azóta nem is próbálkozok.
Ma a leendő egyetememre megyünk.Most mondják el mik a teendők.Már nagyon várom.Az egyetlen egyetem Mystic Falls-ban.De ez nem azt jelenti hogy gyenge igen is kemény.Nehéz volt bekerülni.
-Gyere már Elena.Már régóta csak rád várunk.
-Jó jó!Csak nem tudom mit vegyek fel.
-Nadrágot és pólót.- mondta viccesen az ajtóban álló Caroline.
-Oké kész vagyok!Ez jó lesz?
-Fantasztikus gyere menjünk már.- Bonnie megfogta Elena karját és egészen a kocsiig vonszolta.Majd beültek és meg sem álltak a célig ami a Mystic Falls-i Egyetem volt.Látszott Elena arcán az izgalom de nem annyira mutatta ki.Bonnie rengetegszer átolvasta a mai napra írt szövegét amit már vagy 20-szor átírt.Elena tudta hogy nincs szükség betanult szövegre mert amire odaér hogy elmondhassa elfelejti.Szóval majd rögtönözni fog ami eddig bevált nála.Egyre közelebb értek az egyetemhez ami Elena-ból egyre nagyobb izgalmat váltott ki.Nem tudott másra gondolni csak arra hogy el ne rontson valamit.Majd mikor már a kocsi is leparkolt lefagyott.
-Elena nem akarsz bejönni?
-De persze már is.- mondta remegő hangon.
-Nézd tudom hogy izgulsz ne leplezd.- mondta neki Caroline.Caroline igazából még csak 17 éves és a tanulásban sem jeleskedik mit keres ő itt egyáltalán?
Elena kiszállt a kocsiból és az ajtóhoz igyekvő egyetemisták nézte.Vajon ők is ennyire izgulnak mint én?Mondta magában bár a választ ő maga is jól tudta.Végül bement az ajtón és egy hatalmas nagy terem tárult elé.Olyan volt mint egy színház.Voltak székek és egy színpad ahol két ember állt most.Elena azon gondolkozott hogy vajon már el kell mondani amiből készült vagy nem?
-Elena gyere üljünk le majd mondják a nevünket.
-De most nem nagyon vagyok tisztába a dolgokkal.
-Nos most mondják el kivel és milyen feladatot kell csinálnod hogy felvegyenek.
-Tanárral?
-Nem egy leendő egyetemistával egy olyannal mint te.
-Ó értem hát...remélem téged kaplak.- mondta Elena.Majd egy hangot hallott amitől megremegett
-Elena Robertson-t kérjük a színpadra.- mondta a hang amitől Elena autómatikusan akarata ellenére is felállt.Felment a színpadra és egy hatalmas tömeget figyelt amely csak őt bámulta.Majd mikor felhívták egy másik név hallatszott el.
-Damon Laurens.- izgult-Nagyon is.Nem bírt ránézni a férfire akit mellé sorsoltak.De muszáj volt.Ránézett a lépcsőn feljövő férfire és szemei kitágultak.A férfi tökéletes volt minden szemszögből nézve.Izmos helyes.Ahogy egyre közeledett Elena felé egyre jobban vette a levegőt.Majd a velük szemben ülő férfi elmondta mi a teendőjük és leküldték őket a színpadról.
-Szia Damon Laurens.
-Helló Elena Robertson.- mondta és megfogták egymást kezét.Elena-n végig ment az a kellemes érzés amit akkor érzett amikor megérintette a sima kezet.
-Ha akarod mehetünk hozzám is megcsinálni a projectet.
-Persze az jó lesz.Hol laksz?- kérdezte Elena és a férfi egy cetlit adott Elena kezében.
-Ma este hatra gyere le.
-Rendben szia.- mondta Elena majd a férfi rá mosolygott és elment.Elena végig nézte míg a férfi elmegy.Csodálta tökéletességét.Most már tudta hogy kedves is.
-Na akkor megkaptam a legidegesítőbb lányt az egész földkeregségen .Te kit kaptál?
-Egy fiút Damon Laurens-t.
-Hűha egy pasi.Jól néz ki?
-Elmegy.- mondta Elena bár legmélyen teljesen másra gondolt.
Otthon.....
-Ric elmegyek a Grill-be majd hat előtt jövök.
-Rendben szia.- Elena sokszor elmegy a Grill-be már csak azért is mert ott egy csomó barátja ott szokott lenni.De most senki se volt ott.Tom-on kívül aki a suli volt suli leidegesítőbb pasija.Tehát Elena inkább elkerülte.Leült egy asztalhoz rendelt inni majd várt.Hívni akarta Bonnie-t de gondolta most úgyse ér rá mert Samantha-val tanul.Szóval egyedül ült ott és csak gondolkozott.Annyira nem volt min de próbálkozott.Az erölködését egy hang zavarta meg.
-Szia Elena.- hátrafordult hogy megnézze majd hirtelen mosoly keletkezett a száján.
-Szia Damon.Hát te?
-Nézelődök tudod új vagyok a városban és kiváncsi vagyok mi milyen.És te?
-Reméltem hogy itt lesz pár barátom de mindenki tanul szóval egyedül vagyok.A hugomat pedig szándékosan nem hoztam.- mondta nevetve.
-Hát most már nem vagy egyedül.Ha nem baj.
-Persze sőt örülök neki.Hogy hogy Mystic Falls-t választottad?
-Hát... öhm..... már korábban laktunk itt.De elköltöztünk családi okokból.
-Ó értem.És van testvéred szüleid?
-Van testvérem de nem tartjuk a kapcsolatot ahogy a szüleimmel sem.
-Hát legalább neked élnek.
-Neked nem?
-Nem sőt olyan kicsi voltam mikor meghaltak hogy nem is emlékszek rájuk.
-Ez szörnyű lehet.
-Lehet annyira nem szoktam belegondolni.- csönd következett amit Damon tört meg.
-És hogy állsz pasi téren?
-Most nincs.Vagyis egy ideje nincsen már.Te?
-Nekem sem.Volt egy de nagyon idegesítő volt.Mármint mindig átvert és közben a szomszéd fiúval meg annak a szomszédjával és így tovább kavart.
-Ne?Ez durva.
-Ja de mindenki tudta hogy velem van.- Elena száján majdnem az jött ki hogy én nem leszek ilyen de utána rájött hogy ők nincsenek együtt pedig milyen jó lenne már.Damon rámosolygott és megszólalt.- Szerintem semmi baj nem lenne belőle ha hamarabb kezdenénk el a tanulást.Jössz?
-Persze.Csak kifizetem.- mondta majd hagyott az asztalon pénzt és elmentek.
Egy hatalmas házhoz értek ami csodaszép volt.Elena számára elérhetetlen volt egy ilyen házban lakni.Bementek majd Damon levette Elena kabátját és a fogasra akasztotta.Felmentek egy szobába ami hatalmas volt.Bár nagy házban nagy szoba.
-Ülj le mindjárt hozom a cuccot.
-Rendben.- Elena felállt és elkezdett nézelődni.Ami a legfurcsább volt hogy ebből a házból el lehetett látni az övékéhez méghozzá az ó ablakához.
-Látom megvizsgáltál mindent!
-Nem...én ...csak....izé....
-Nem semmi gond nincs vele.De azért nyugtass meg semmi szörnyű dolgot nem találtál ugye?
-Nem....Innen el lehet látni a szobámig.
-Igen?Nem is tudtam.
-Igen látod?- és a szobája felé mutatott.Majd a szemük összetalálkozott és egyre közelebb mentek egymáshoz....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)