14.fejezet Klaus

Szijjasztok új fejezet.Remélem tetszik majd nektek

Puxy:Bííía

Elena

Ma reggel korán keltem biztos azért mert tegnap hamar felkeltem.Mikor felkeltem Damon még aludt szóval csendben felálltam és lementem enni.Most szó szerint semmi sem volt itthon szóval úgy döntöttem el megyek a boltba.Hagytam Damon-nek egy cetlit amin leírtam hol vagyok és indultam is.Indulás előtt még a tükörbe sem néztem bele szóval biztos jól nézhetek ki.Leparkoltam egy közeli bolt előtt majd bementem.Nagyon sok mindent vásároltam hisz kellett.Útközben Bonnie-ba botlottam.
-Óh szia Bonnie.- mondtam mosolyogva.
-Szia Elena hogy vagy?- kérdezte ezt a kérdést amit vártam.Csak most nem igazán tudtam mit mondjak.Elmondjam-e neki vagy csak simán mondjam neki hogy igen.Nos az utolsónál döntöttem.
-Igen köszi és te?- kérdeztem mosolyogva majd eljöttem az előttünk lévő asztaltól és felé lépdeltem.
-Igen.....- mondta majd rám jobban mondva a hasamra tekintett.
-Mi az?- kérdeztem kíváncsian majd a karomnál vonszolva hátrébb húzott.
-Elena te...?- mondta majd lentebb néztem a hasam felé és láttam hogy már egy kicsit legalábbis jól láthatóan dudorodik.
-Igen.- mondtam.
-Most azonnal menj haza majd én ezt kifizetem és elviszem nektek.Menj.- mondta aggódva majd én fogtam magam és elmentem.Mikor hazaértem ki akartam nyitni az ajtót de valaki beelőzött.
-Hello.- mondta Damon komoly arccal.
-Sziiia.- mondtam de ő csak engem nézett.- Mi az?- kérdeztem.
-Nos nem is tudom.Csak úgy fogod magad és ilyen állapotban elmész.Miért nem tudtál felhívni hogy menjek el én a boltba?- kérdezte szinte kiabálva.
-Muszáj ezt itt az ajtóban?- kérdeztem majd félrelökve kezét bementem.
-Szóval?
-Mi szóval?Már engedélyt kell tenni hogy elmenjek itthonról?- kérdeztem majd a szemébe néztem de ő nem mondott semmit hanem fogta magát és elment.- Találkoztam ma Bonnie-val.- mondtam majd ő megfordult.
-És?- kérdezte kicsi gúnnyal.
-És ő küldött haza mert...nézd..- mondtam és a hasamra mutattam amit amint meglátott tágra nyílt a szeme.
-Mi a franc ez?- kérdezte majd aggódóan rám nézett.
-Bonnie valamiért gyorsan haza küldött.Azt mondta majd jön nem sokára.Nem tudom mit akart.- mondtam majd csengettek.- Ez biztos ő lesz az.- mondtam majd kinyitottam.
-Szia gyere be.- mondtam majd Bonnie bejött és leült a nappaliba.Én a fotelba ültem Damon pedig állt.
-Elena veszélyben vagy.- mondta majd Damon rám nézettem.
-Milyen veszélyben?- kérdeztem.
-Elméletben kommunikálok Emily-vel és azt mondta hogy a véred kell valami feláldozáshoz.A kicsit pedig nem fogod bírni megszülni szóval belehalsz.- mondta majd Damon odajött hozzám és megölelt.- De azt is mondta hogy egy varázslat segítségével életben maradsz de neki ahhoz van feltétele.De ha nem akarsz ember lenni változtassátok át.De akkor ő nem tudja hasznát venni.
-És nem lehet azt a valamit csak úgy kivenni belőle valahogy?- kérdezte Damon mire ránéztem.
-Mi? Nem te normális vagy?- kérdeztem Damon-től.
-Elena ez csak fájdalmat okozna neked.- mondta majd a szemembe nézett.
-Nem fogjuk kiszedni belőlem.- mondtam majd felálltam és a konyhába mentem.
-Nos én megyek.Minden esetre Damon nagyon vigyázz Elena-ra ne engedd egyedül sehova.- mondta Bonnie majd elment.
-Nézd Elena én csak jót akarok neked.- mondta nekem Damon mire én megfordultam.
-Te mindig csak jót akarsz nekem közben miattad vert meg Stefan miattad sírtam 2 hétig és most..most tőled vagyok terhes.- mondtam szinte ordibálva.De rájöttem hogy ezt nem szabad lett volna.Ezt még én sem gondoltam komolyan.Damon csak állt ott mozdulatlanul és szomorú tekintettel.- Nem...én nem akartam.- mondtam majd oda mentem Damon-höz és a fejét a kezem közé tartottam de ő kihúzta és egy szó nélkül elment.-Damon kérlek.Ne menj el.- mondtam de már késő volt mert kiszéledt az ajtón.Nekidőltem a pultnak és sírtam.Majd egyszer csak hatalmas fájdalmat éreztem.Nem tudtam mit csináljak csak ordítottam a fájdalomtól.A telefonomat gyorsan kikaptam a zsebemből és Damon-t tárcsáztam de nem vette fel.Írtam neki egy üzenetet de nem tudom elolvasta-e.Majd újra felhívtam.
-Halló?- szólt bele Stefan.
-Damon?Hol van Damon?Add ide.- mondtam majd hallottam hogy Stefan szól Damon-nek ő pedig gorsan a telefonért nyúl.Közben szinte ordibáltam.Rettenetes fájdalmam volt.
-Mit akarsz?- kérdezte durván mire én sírva és nyögve a fájdalomtól beleszóltam.
-Hogy gyere ide.- mondtam.
-Mi a baj?- kérdezte amikor meghallotta kiabálásomat.De erre már nem tudtam válaszolni mert elájultam.
Arra keltem hogy valaki simogatja arcomat gyorsan kinyitottam szemem és Damon bámult aggódóan.
-Szia.- mondtam mosolyogva mire ő is elmosolyodott.
-Jól érzed magad?- kérdezte.
-Most már igen.- mondtam majd felültem.
-Sajnálom.- mondta majd leült mellém.
-Most megint te.- mondtam mosolyogva.- Nekem kéne.- mondtam majd megöleltem.
-De én hagytalak itt.- mondta.
-Mert a fejedhez vágtam olyanokat amik nem voltak igazak.
-Soha többé nem hagylak egyedül.- mondta majd megcsókolt ekkor lépett be az ajtón Jane.
-Sziaaa.- mondta és szinte rám ugrott.
-Jane ne ugrálj rá csak úgy még valami baja lesz.- mondta Stefan az ajtóból.
-Bocsánat.- mondta Jane majd megölelt.
-Hogy vagy?- kérdezte szomorúan.
-Már sokkal jobban.- mondtam.
-És kislány vagy kisfiú?
-Azt még nem tudjuk.- mondtam.- Meg még nem is lehet.
-Ó dehogynem.- mondta majd a kezét a hasamra tette becsukta a szemét majd pár másodperc múlva kinyitotta szemét és levette kezét a hasamról.
-Kisfiú.- mondta mosolyogva mire én is elmosolyodtam-Ránéztem Damon-re és ő is mosolygott.
-Mi lesz a neve?- kérdezte kíváncsian.
-Még nem tudjuk.Elvégre most tudtuk meg hogy kisfiú és még van 8 hónapunk.- mondtam majd Stefan rám nézett.
-Elena.Ez nem lesz 9 hónap.- mondta majd rá néztem.
-Akkor?
-Max 3hónap.- mondta majd lepődötten figyeltem rá.
-3 hónap?De hát az kevés.- mondtam.
-Ez vámpírbabának nem.- mondta.
-Akkor.....Mit szólnál ha Alex lenne?Nem vagy Ben vagy Adam?-mondta Jane mosolyogva de valahogy én nem tudtam mosolyogni.Ahogy Damon sem.Aggódóan nézett rám.
-Gyere Jane menjünk.- mondta Stefan majd Jane megpuszilt és elment.El sem hiszem hogy 3 hónap.Az azt jelenti hogy már csak 2 hónap van háta.Bevallom félek és látom Damon arcán hogy ő is.Ráadásul itt van ez az ajánlat Emily-től ami egyben fenyegetés is.
-Gyere ide nem esz semmi baj.- mondta majd megölelt.Lentről ajtócsapódást hallottam.Damon gyorsan felpattant.-Maradj itt mindjárt jövök.- mondta majd lement.De nem bírtam ki követtem.Lent egy középkorú magas barna hajú pasas állt és ördögien mosolygott.
-Heelo Elena.- mondta majd Damon védően állt elém.
-Ki vagy te?- kérdezte Damon majd a pasas elmosolyodott és Damon szemébe nézett.
-Klaus.


Klaus